Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

BÉKÉSCSABA

az Aba nemzetség tagjai közti birtokfelosztásról szóló oklevelében Csabamezeje nevű birtokkal találkozunk

70 (melyet Tibori János tévesen azonosított a mai Békéscsabával

71

). Ez a Csabamezeje birtok nevét — Györffy György feltételezése szerint — „kétségtelenül valamelyik korábbi [Aba-nembeli] Csaba nevű tulajdonosáról nyerte".

72 Vajon nincs-e lehetőség arra, hogy a mi Csabánkat is az Aba genushoz tartozó egyik Csaba személy nevéből származtassuk? A legnagyobb nehézséget kétségtelenül az jelenti, hogy megyénkben az Abáknak nem voltak dokumentálhatóan birtokaik. Mindenesetre III. András imént idézett oklevele

73 nem is zárja ezt ki: az Aba nemzetség kezén levőnek tünteti fel a Zaránd megyei Székudvart, [Gyula-]Varsányt,

74 a régen elpusztult Árki-Csalánt

75 és több más, név szerint nem említett, a Fehér-Körös és a Maros folyók közötti birtokot. Nem kizárt, hogy eme possessiok egyike Csaba volt. S az is érthető, hogy Csabánk már a 14. század végén más birtokos — az Ábrahámfiak — kezén bukkan fel;

76 az Abák birtokaik jelentős részét elvesztették a 14. század elején.

77 Nem elképzelhetetlen [bár valószínűnek sem mondható], hogy a (Békés-)Csaba helységnév egy Aba nembeli Csaba személy nevéből származik, s a helységnév az Abák Árpádkori Békés megyei birtoklásának emléke. S mivel a nemzetségben a Csaba név a 13. században használatos volt,

78 még feltevésünk elfogadása esetén sem tehetjük Csaba falu keletkezésének idejét a 13. századnál korábbi időre. Csaba azonban természetesen nemcsak Aba nembelitől, más személytől is nyerhette nevét. Talán az iménti hipotézissel egyenértékűnek látszik egy másik megoldás is. A Váradi Regestrum ama passzusai, melyek Sycundról (Sicundról) szólnak, egy másik békési várjobbágyot Sab (másik helyütt Chab) néven említenek.

79 Fentebb valószínűsítettük, hogy Sycund egy település — Sikond (a mai Sikkony) — névadója lehetett. Már csak az analógia erejénél fogva sem kizárt, hogy Csaba „keresztapja" Chab várjobbágy volt, vagyis az ő földjén

80 jött létre egy (e területen a legkorábbi) faluképződmény. És mivel Chab a 13. század elején élt, következtetésünk ismét oda konkludál, hogy Csaba falu nem jöhetett létre a 13. századnál korábban.

81 Ha területén már a tatárjárás előtt kialakult volna a falu (s ez a valószínűbb), annak népe a környező vidék népének sorsában osztozott a 13. században: a mongol hordák nagy pusztításokat okoztak Békés megyében; a tatárjárást maga is átélő Rogerius írta le, hogy az újonnan telepített Peregen — a mai Kaszaperen — 70 falu népe vonta meg magát, s túlnyomó többségük ott veszett.

82 Peregre gyűlhettek a frissen alapított 70 W. X. 332. 71 TIBORI JÁNOS: a 30. jegyzetben i. m. 12. A helyes lokalizálásra 1. KARÁCSONYI JÁNOS: a 9. jegyzetben i. m. I. 60.; Cs. I. 344. 72 GYÖRFFY GYÖRGY: a 3. jegyzetben i. m. 170-171. 73 W. X. 332. 74 Cs. I. 745., 748. 75 KARÁCSONYI JÁNOS: a 9. jegyzetben i. m. I. 60. 76 BO I. 31-33. Az oklevél kivonatos fordítását 1. OBMT. 40-41. 77 KARÁCSONYI JÁNOS: a 9. jegyzetben i. m. I. 29-34. 78 GYÖRFFY GYÖRGY: a 3. jegyzetben i. m. 143. 79 VR. 230., 291. 80 KARÁCSONYI JÁNOS: 37. jegyzetben i. m. I. 41. 81 A magyarázat nyelvészeti nehézségeire, továbbá egy fordított irányú fejlődési sor (Csaba helynév > Csáb személynév) lehetőségére 1. GOMBOCZ ZOLTÁN-MELICH JÁNOS: Magyar Etymologiai Szótár. I. Bp. 1914-1930. 782-785. 82 SRH. II. 582-583. Fordítását közli: OBMT. 28-29.