Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

bemutatjuk a Demjén-házé mellett, amellyel egyúttal érzékeltetni kívánjuk a korszak társadalmi rétegei között fennállt életmódbeli és életminőségbeli különbségeket.

114 (14. kép) 14. Szabadka környéki putri ház a 19. század második felében Befejezésül néhány szót ejtünk az alföldi városok társadalmi tagozódásának térbeli rendjéről. A lehetőséget hozzá elsősorban az 1522-es tizedjegyzék szegedi adatai biztosítják, és kiegészítik őket a Gyuláról fennmaradt 16. századi adatok.

115 Az alföldi városokban ugyanúgy mint másutt, a város központjában laktak a gazdagok: a kereskedők és iparosok. Szegeden a később Palánknak nevezett városrész utcáiban és Felszegeden találjuk őket. A Nagy utcában 55 adófizető közül tíz bírt szőlőt a Szerémségben, Péterváradon, Kamancon, Karomban és Szalánkeménen. Ilyen módon bekapcsolódhattak a távolsági borkereskedelembe. Itt volt a háza a későbbi főbírónak, Zákány Istvánnak, jeles iparosok és két scholasticus, azaz literátus ember is lakott itt. A Nagy utcával párhuzamosan futott Szent Demeter utcában a 44 tulajdonos közül 13 bírt szőlőt a Szerémségben, számos iparos, köztük ötvös élt itt és egy scholasticus. A Szántó utca 54 összeírt lakójából 15 rendelkezett szőlővel a Szerémségben. Felszegeden a Szent György utca, a városrész központja képezte a gazdagok lakóhelyét. Az itt lejegyzett 63 név közül 18 mellé írták, hogy szőlője van a Szerémség egyik településén. Számos iparos lakott még itt, akárcsak a Műves utcában. A Felszeged belső területén elhelyezkedett Szent Miklós utcában 41-ből 3, az onnan mem messze feküdt Szentlélek utcában 23-ból ugyancsak 3 szerémségi szőlőbirtokos volt. A többi utcából 1-2 szőlőbirtokos neve maradt fenn, illetve számos utcában nem is lakott 114 SZABADKA 1991. 140. 115 BÁLINT S. 1963. 36-38. GYO Passim.