Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

adat bizonyítja, amely szerint a szabadkai vár egyik zárókövén az 1470-es feliratot találták. A kastélyt minden bizonnyal a békésihez hasonlóan vizesárokkal és azon belül talán földhányással és palánkkal erősítették meg. 1525-ben bekövetkezett ostroma mindenesetre megerősített jellegére utal. Bár a kastély tornyát Lazius megörökítette térképén, mára maradványai legtöbb társáéhoz hasonlóan nem maradtak fenn. Talán anyagát felhasználták a ferences templom és rendház építésekor." Területünk 15. és 16. századi fejlődésének biztos mutatói azok a mezővárosokban és falvakban épült kastélyok, amelyek a török megjelenésekor szerény menedékhelyül is szolgáltak, mára azonban emléküket csak egy-egy okleveles említés őrzi. A városok épített környezetében jelentős objektumok voltak a nemesi udvarházak, curia-k épületei. Ezek is többnyire tégla építmények voltak. A makóiak romjairól ugyanis megemlékeztek a 16. század második felében a defterek.

100 Ha patics vagy vertfalból épültek volna, néhény évtized múltán a földdel váltak volna egyenlővé. Makón a házhoz pince és kert is tartozott, amelyek a defter felvétele idején romos illetve elhanyagolt állapotban léteztek már. Az udvarházak többnyire nem a települések középpontjában álltak, jóllehet nemesi házakat — mint látni fogjuk — találunk a városok központjában is. Makó Gergely fiainak: Lászlónak és Miklósnak az udvarháza(i)ról nem mondja meg a defter, hogy a város mely táján feküdtek. Török Ferencnek a curiájáról viszont tudjuk, hogy Gyulán a Karkó utcában, amelyet a város szélén lokalizáltak, állt.

101 Úgy tűnik, Csomorkányon és Donáttornyán is a település egyik szélén álltak az erődített udvarházak.

102 A városközponttól távolabb álló udvarházak egy korábban ható település- és társadalomszervező erő élő emlékét őrizték az illető városokban. Azt, amikor az úr birtokára költözve felépítette udvarházát, amely körül jobbágyainak házai helyezkedtek el, akik az ő teljes joghatósága alatt éltek. Az alföldi településeknek, köztük a városoknak századunkig karaktert adó középületei voltak a templomok. A nagy anyagi- és munka-áldozatok árán épült templomok egyrészt kifejezték építőik mély hitét, másrészt az építő közösségek önmagukat becsülték meg velük. Régiónkban sok egykor állt templomról tudunk, ám a városiak közül tudomásunk szerint csak a szegedi obszerváns ferencesek temploma áll a középkor óta szinte érintetlen állapotban. A szerzetes templomok mellett álló kolostorokból sem maradt fenn néhány maradványon kívül más. A szegedi ferences kolostor alatt bizonyára ott rejtőznek a középkori épület maradványai. Gyulán viszont Implom József, majd Pamer Nóra ásatásai nyomán kialakított romkert mutatja a 15. század első felében emelt épületegyüttes városképet meghatározó jellegét.

103 A nyugati városokban már a középkor sorári építettek olyan épületeket, amelyek a templomon kívül a közösségi élet céljait szolgálták. Ilyen volt mindenekelőtt a városháza továbbá az ispotály és a fürdő épülete, ezenkívül számos egyéb, a helyi adottBLAZOVICH 1996/b. 48-49. H. TAKÁCS 1970. 29., 31. MAKÓ története 1993. 200-201. A vonatkozó rész Szakály Ferenc munkája. KÁLDY-NAGY 2000. BÁCSKAI 1991. 33. BÉRES 1997. 29-33. PASZTERNÁK 1997. 84-85. KTM LEX. 1996. 123-124. A vonatkozó rész Szatmári Imre munkája. 99 100 148. 101 102 103