Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

alaprajzát, az adóalanyok összeírásának a céljával készültek, és nem adják az illető hely pontos topográfiai képét. Egy-egy város alaprajzának rekonstrukciójához azonban, jobb híján, pótolhatatlan segítséget, támpontot adnak. A középkori városok nagyságára, városias jellegük megállapítására eddig többféle módszert alkalmazott a tudomány. Összefüggést fedeztek fel például a kolduló rendi kolostorok valamint az egyetemre járó diákok száma és a városok nagysága között.

76 Hasonló összefüggéseket látunk az utcák száma és a településnagyság között, valamint korrelációt az utcák és a lakosság száma között, amint az alábbi táblázat mutatja. A város neve Évszám Utcák száma Lakosság szár Békés

77 1567 5 2555 1579 4 2280 Csongrád

78 1548 3 670 (Duna)Pataj

79 1548 3 462 Gyula

80 1567 7 2690 1579 9 2805 Kalocsa

81 1548 2 572 Kecskemét

82 1546 8 1475 1559 8 2035 1562 10 2000 Makó

83 1567 4+1 4712 1579 4+1 5623 Nagy(kőrös)

84 1546 3 785 1559 3 595 1562 4 900 Simánd

85 1567 4 1575 1579 4 1660 Szeged

86 1522 32 7000-8000 1546-1548 26 6600-10000 Vásárhely

87 1560 7 1200 1570 6 2350 FÜGEDI 1972. 69-95. KUBINYI 1972. 47. KÁLDY-NAGY 1982. 148-164. VASS 1979. 17. 63-65. VASS 1979. 28-29. KÁLDY-NAGY 1982. 41-57. VASS 1979. 26-27. KÁLDY-NAGY 1985. 347. Különösen: 207. MAKÓ története 1993. 200-208. KÁLDY-NAGY 1985. 388. KÁLDY-NAGY 1982. 367-376. VASS 1979. 19. DÁVID 1997. 153. VASS 1980/a. 17.