Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

BEVEZETÉS A gondolkodó és alkotó emberben minden korban megfogalmazódott annak igénye, hogy tágabb és szűkebb környezetének megélt eseményeit vagy azokat, amelyekről hallomása van, megörökítse az utókor számára. Eme érzésvilág nemcsak országok és birodalmak történelmi eseményeinek írásba foglalására ösztönözte a kortársakat, hanem a közelebbi pátria viselt dolgait is megörökítették. Lejegyezték egy-egy település jellemzőit és sajátosságait. Magyarországon az első olyan országleírásokat, amelyekben egyes települések jelennek meg, Ransanus és Bonfini készítették.

1 Őket mások mellett Ludovicus Tubero és Oláh Miklós követték. A 16. század végén született az első helytörténeti jellegű írás Skaricza Máté tollából, aki a hely református lelkészeként megverselte Ráckeve történetét.

2 A 17. század zivataros időszaka után a 18. században papok vagy világi értelmiségiek sokszor verses formában vagy prózában örökítették meg egy-egy település történetét. Közülük kettőt említünk meg, a szentesi Petrák Ferencet és a vásárhelyi Szőnyi Benjámint.

3 Az előbbi munkájának érdekessége, hogy krónikáját több variánsban generációkon át folytatták, az utóbbi pedig művét irodalmi munkássága részeként tekintette. Ezen korszakban egyébként még nem vált el a szépirodalom és a történetírás egymástól. Az országleírás műfaja szintén újraéledt Bél Mátyás munkásságában.

4 A 19. század első felében a romantika múltba fordulásának jegyében egész Európában új lendületet kapott a történetírás, amely nyomán a levéltárakban búvárkodó kutatók fáradozása által kialakult a modernkori történetírás, amelyben már a kezdetekkor helyet kapott a helytörténet, azon belül a várostörténet. E lendület nyomán a Tudományos Gyűjteményben már nemcsak egy-egy helység vagy táj szokásairól, gazdasági és társadalmi életéről adnak tájékoztatást vagy leírást, hanem forrásközlést is találunk. Fényes Elek pedig azon elgondolás jegyében, hogy először önmagunkat kell megismertetni önmagunkkal, és ezután kell hozzáfognunk az ország társadalmi és gazdasági bajainak orvoslásához, hozzáfogott nagy munkájához, amelynek eredményeként elkészítette Magyar országnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben című munkáját, amely helytörténeti lexikonnak tekinthető, valamint Magyarország geographiai szótárát, amely első helynévtárunknak tekinthető. E korszak kiemelkedő, máig példamutató alkotása Michnay és Lichner forráspublikációja, amelyben bevezetővel és bő jegyzetekkel, amelyek az európai tudo1 RANSANUS 1985. 58-79., 79-90. BONFINI 1995. 11-45. 2 TUBERO 1994. Passim. OLAHUS: HUNGÁRIA 1938. 1-34. Passim. OLÁH: HUNGÁRIA 1985. KEVI 1986. 3 PETRÁK-KRÓNIKA 1997. SZŐNYI 1873. 4 BÉL 1735-1742.