Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
szakaszt keresve jelölték ki Félegyháza és Szeged között. A két város közötti távolság felén postaállomást létesítettek, amely elindította a mai Kistelek város elődjét a fejlődés útján, míg az egykori Szer (Opusztaszer) sohasem érte el középkori elődjének rangját. Szerepét a térségben Kistelek vette át. Pestről a Tápió völgyébe két úton, (Tápió)Szelére Bicskén és a vámos Isaszegen át lehetett eljutni. 21 A fontos kelet-nyugati utak közül a Dél-Alföldön a kora Árpád-korban létrejött és hosszú évszázadokig fennmaradt egykori Káliz utat említjük meg, amelyen a kálizok, a török eredetű mohamedán kereskedők szállították áruikat Erdély felől az Alpokig. Az út Erdélyből a Marossal együtt kilépve a folyó mentén haladt, majd a szegedi réven kelt át a Tiszán, és Szabadkát érintve (Kun)Baján és Bükeden át tartott a dunai átkelő, Páli felé, amely (Duna)Szekcső térségében lehetett. Ezen út Szabadka utáni szakaszán már a középkor második felében jelentős módosulás következett be Baja mezővárosi fejlődésének eredményeképp. 22 Bár a kelet-nyugati főutak közül — mint láttuk — nem egy dél-keleti irányú volt, és így az észak-déli közlekedést is szolgálta, mint például a buda-szegedi út, mégis számba kell vennünk az észak-déli irányban haladókat. Szatmárnémetiből, amely az Erdély felé vezető utak csomópontja volt, a Szamos jobb partján, Gyarmaton, Panyolán, Szamosszegen át vezetett, és Dobosnál tért északra a naményi Tisza-révhez az a nagy út, amely Beregszászba a korábbi Lampertszászába vezetett. A Szálkán át (Nagy)Károlyba vezető utat ugyancsak nagy útnak nevezték. 23 Az ország belsejéből egyrészt az Erdély felé vezető utak egy másik csomópontjából, Váradról, másrészt a Békésből jövő út Szeghalmon át érkezett (Berettyó)Újfaluba, innen Peresen át Debrecenbe, és a Nyírség szélén, Kallót érintve talán Nyíregyházán át Várdára. Ez a magna via innen tovább haladt egyrészt Ungvár, másrészt a Vereckeihágó felé. 24 Eger felől egyrészt Szihalmon át a poroszlói rév irányába, onnan pedig Debrecen felé lehetett eljutni, másrészt Szikszón át az abádi rév felé. Hevesnél számos út futott össze. Ide érkezett a Tárna völgyéből jövő út is, amely Jánoshidán átkelve vitt Szolnokig, hogy ott becsatlakozzon a Csongrád és Szeged felé vivő útba. (Szeged és Bács között Csantavéren át, tehát a Kunság déli részén keresztül is kellett útnak vezetnie, mert ezen ment említett útján 1500 késő őszén Zsigmond lengyel királyfi.) Adácsnál kanyarodott ki az ugyancsak Heves felé vivő hadi út, folytatása egyrészről az abádi réven másrészről a poroszló-füredi réven kelt át a Tiszán. 25 A Fehér-Körös és a Maros között a gyula-borosjenői útból Zarándnál ágazott le a Szalacs felől jövő sóút, amely Pankota, Siri, Világosvár és Kovászi érintésével a Hegyalján vezetett és Pálülésénél érte el a Maros menti főutat. Aradról pedig Szentpá21 Vö. KISTELEK története 1996. 66. Az Alföldről szóló részt kiadta: PALÁSTI 1983. 231-232. DIVÉKY 1914. 75-76. DRASKÓCZY 1996. 9. ÁMF IV. 506. BLAZOVICH-GÉCZI 1995. Térképmelléklet. 22 ÁMF I. 703. BAJA története 1989. 55., 79. A vonatkozó rész Szegfű László munkája. 23 CSORBA 1975. 170. MÁTÉSZALKA története 1992. 124. A vonatkozó részt Módy György írta. Vö. MAKSAY 1940. 9. 24 BERETTYÓÚJFALU története 1981. 103. A vonatkozó részt Mesterházy Károly és Módy György írták. KlSVÁRDA '90. 10. A vonatkozó részt Ács Zoltán írta. NYÍREGYHÁZA története 1987. 28-29. ÁMF I. 582. 25 ÁMF III. 56. DIVÉKY 1914. 74-75.
