Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

dig ugyancsak földmunkával járt, mert nem egy esetben árokásást, töltés építését és a víz elvezetését jelentette. A nagyobb területekre kiható, a táj jellegét megváltoztató munkálatok a 18. században indultak el. Ilyen volt a Mirhó-fok elzárása Abádszalók mellett,

17 amely a Nagykunság egy részét mentesítette a Tisza kiöntésétől, és ezáltal egész évre állandó legelőt nyertek a gazdák. Hasonló jellegű vállalkozásnak tekinthetjük a Makó melletti Maros-kanyar átvágását 1754-ben.

18 A vízépítő munka kezdetlegességének bizonyítéka, hogy a Mirhó-foknál emelt gátat később áttörte a Tisza, a Maros pedig Makónál viszszatért az eredeti medrébe.

19 A tájat valóban átformáló vízszabályozási munkálatok a Temesi bánságban kezdődtek meg, és Claudius Florimundus Mercy tábornoknak, a tartomány katonai parancsnokának a nevéhez fűződik, aki 1728-ban a Begát Temesvárig csatornáztatta, majd 1745-ben az Alibunári-mocsár lecsapolásához fogtak.

20 Mercy készíttette azt a térképet, amely máig biztos támpontot nyújt számunkra a vízszabályozások előtti állapotok tanulmányozására. Mivel a munkálatokat nem akadályozták magánérdekek, mintegy 100 évvel korábban sikerült megvalósítani azt, amit a Tisza völgyében majd csak a 19. század második felében értek el. A műtáj kialakítása továbbá a telepesek agrokultúrája és munkaerkölcse biztosította az alapját a Bánság 19. századi fellendülésének, amellyel megelőzte az Alföld többi területét. Számunkra a fentiekből az fontos, hogy a felszín alakítására a 18-19. század előtti időben nem gyakorolt döntő befolyást az egyes korszakok embere. Ezért kellő óvatossággal a táj középkori állapotára nézve használhatók a vízszabályozások előtt készült leírások és térképek. A 18. században készült térképek és földleírások adta lehetőségek annál is inkább fontosak, mert a 15-16. századi országleírások szerzői: Bonfini, Ransanus és Oláh Miklós

21 még nem tudhatták magukénak a később kialakult szemléletmódot. Ismeretlen volt előttük a bemutatásra kerülő vidék földrajzi formáinak pontos és rendszeres leírása. Mai szemmel nézve inkább ismeretterjesztő útikalauzokat készítettek, amelyekben az érdekességekre hívták fel a figyelmet, és egy-egy hely tárgyalása kapcsán nem mulasztották el, ha lehetségesnek bizonyult, az ókori szerzőkre hivatkozást. Talán fontosabb lehetett számukra mint az aprólékos leírás. Az Alföldről egyébként rendkívül keveset jegyeztek fel, nem találtak rusztikus világában említésre méltó témát. Éghajlat A víz az élőlények számára a legfontosabb létfeltételek egyike. Mivel mennyisége az éghajlati viszonyoktól függ, érintenünk kell az éghajlati tényezők változásait is. A holocén időszak nagy klímaváltozásai Európában, így a Kárpát-medencében is mintegy 17 BELLON 1996. 26-34. 18 TÓTH 1993. 317-318. 19 BELLON 1996. 27. TÓTH 1993. 318. 20 BÖHM 1868. 25-26. 69. 84-87. GRISEL1NI 1780. 147-162. Passim. 21 BONFINI 1995. 11-45. Passim. KULCSÁR 1977. 54-73. Magyar fordítása: RANSANUS 1985. 5879. OLAHUS: HUNGÁRIA 1938. 1-34. Passim. Magyar fordítása: OLÁH: HUNGÁRIA 1985.