Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
lezvényt adott az őrgrófnak arról, hogy miután a vári (Gyulavári) plébániát, a gyulai Szent Elek ispotályt és a békési Szűz Mária kápolnát ura kegyéből bírja, jó szolgája lesz, és felmerülő ügyes-bajos dolgaiban az őrgrófhoz illetve a várnagyi bírósághoz fordul majd. 49 További emelkedésére a ranglétrán nem kellett sokáig várnia, mert 1524-ben Ahorn Jánossal együtt elnyerte a várnagyi tisztet. 50 Ezek után már csak az őrgróf állt felette, ugyanis az uradalom peres ügyeit ő intézte, és a várnagyi bíróságot vezette, mivel várnagytársa nem ismerte a helyi jogot. 51 Hivatali pályáján tovább emelkedik. Várnagytársa és az udvarbírói feladatot ellátó Ahorn János távollétében az udvarbírói tisztséget viseli, amelyben 1528-ban, Ahorn távozása után az őrgróf állandósította. 1525ben elnyerte a váradi kanonokságot, amelyet Czibak Imre váradi püspök elvett tőle 1528-ban, de 1530-ban, amikor Gyula várát átadták az inkább katonáskodó mint a lelkiekkel törődő váradi püspöknek, visszakapta stallumát. 52 Sadobricsnak a javadalmaiért feltétlen hűséggel kellett szolgálnia urát. Csak néhányat említünk meg azokból az ügyekből amelyeket mindennapi munkája mellett végeznie kellett. A megyei nemesek és Brandenburgi között ellentétek keletkeztek amiatt, hogy a birtokain jobb feltételeket adó őrgrófhoz szökdöstek a Békés és Zaránd megyei nemesek birtokairól a jobbágyok. Tovább élezte a helyzetet, hogy Brandenburgi birtokainak határát kívánta kiigazíttatni, ami a labilis határvonalak miatt számos helyi vélt vagy valós érdeket sértett. Mindezen ügyekben a megyegyűléseken és a királyi udvarban Sadobrics képviselte az őrgrófot. 53 1527-ben az állami adó elengedése ügyében járt közbe eredménytelenül Ferdinánd királynál. Szalaházy egri püspöknél az 1527-ben ki nem fizetett tizedek ügyében fáradozott, valamint képviselte urának azon szándékát az udvarnál, hogy Ferdinánd király juttassa neki Czibak Imre birtokainak azon részeit, amelyek a gyulai uradalom szomszédságában találhatók. 54 1527-28-ban, miután a király Brandenburginak adta Békés megye főispáni tisztét, annak kihirdetését az ellenséges érzületű megye közgyűlésén az őrgróf Sadobricsra bízta. Nem is sikerült céljuk elérése az első alkalommal, csak miután a megye fellebbezését elhárították az udvarnál. 55 Urának szolgálata mellett saját ügyeiről sem feledkezett meg. Miután Czibak püspök Sadobrics váradi kanonokságát a János királyhoz és hozzá pártolt péli plébánosnak adta, 1528-ban ostromolni kezdte a marchiót, hogy adományozza neki a péli plébániát, amelynek jövedelmeit már lefoglalta. 56 Az ura ügye mellett kiálló szervitor anyagi veszteségéért ily módon próbálta kárpótolni magát annak segítségével. Hogy kortársaihoz hasonlóan csak anyagi érdekektől vezérelve cselekedett, azt jól bizonyítja a vári bíró és jobbágyok által az őrgrófnak küldött panaszos levél, amelyben leírják, hogy zaklatásai miatt már 16 jobbágy eltávozott a faluból, ugyanis pénzben és terményekben so49 GYO 82-83. 109. sz. 50 KARÁCSONYI 1896. 77. 51 IVÁNYI B. 1934. 84. 52 KARÁCSONYI 1896. 79., 92., 103., 105., 112. 53 KARÁCSONYI 1896. 79., 81-85., 94. 54 KARÁCSONYI 1896. 96-99. 55 KARÁCSONYI 1896. 100-102. 56 GYO 141. 159. sz. 142. 161. sz.
