Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
Csomorkányra. 16 Rokonsága vagy leszármazottai Hódvásárhelyen éltek, ugyanis Csortán Benedek és Balázs nevét onnan ugyancsak egy hatalmaskodási ügyben keletkezett oklevél örökítette ránk. A Vásárhely egy részét bíró Dóczi rokonság jobbágyai ugyanis 1512-ben rátámadtak Pöstyényi Gergelynek a szomszédos Szentkirály faluban álló udvarházára. 17 Szer mezőváros történetében nem található írásos adat a kunok jelenlétére. Vályi Katalin azonban ásatásai nyomán azt feltételezi: két sírból is előkerült „kettős liliom alakú, préselt bronz véretekkel díszített öv és jellegzetes csatkeret" alapján arra lehet következtetni, hogy keresztény hitre tért, egykor a településen élt kunok nyugodtak a sírokban. 18 Sajátos helyzetben vagyunk Halas és Kecskemét városok kun népességével. Halast, bár Zsigmond király kivette a Kunságból, többségében továbbra is kunok lakták, de számolni kell magyar népességgel is a településen. 19 Kecskemét lakosságának egy része ugyancsak kun volt. Ismeretes Kecskemét-szék neve 1452-ből, amikor Mátyás király megengedte Thenkes Pál fiainak, hogy Othasylyszallas-t benépesítsék. 1491ben, pedig II. Ulászló király a lajosszállási kunokat, Gellértet, Miklóst és Ferencet oltalmába vette, továbbá megparancsolta a székkapitánynak, Csontos Andrásnak, hogy ne zaklassák őket. 20 A kunok kecskeméti jelenlétére utal a deftereknek azon adata, hogy az 1559-ben regisztrált Új utcát 1562-ben Kun utcának nevezve vették lajstromba. 21 Kolbáz-szék területéről, a későbbi Nagykunság vidékéről, talán mivel a városok messzebb voltak, kevés az adatunk a városokba költöző kunokról. Mindenesetre itt is elindult a városba költözés folyamata, ugyanis Tur mezővárosban, amely még a 16. század közepén sem volt a Kunság része, 22 1464-ben Kun utca nevet jegyeztek le. 23 Jászberény helyzete pedig esetünkben Halaséhoz hasonlít, hiszen bár középkori lakosságáról kevés az adatunk, közismert, hogy a középkorban a 14. század második felétől lakossága elsősorban jászokból állt. 24 Adataink alapján egyrészt arra következtethetünk, hogy a kunok és jászok beilleszkedését a magyar társadalomba egyrészt társadalmi rétegződésüknek az országban kialakult formákhoz igazodása, másrészről gazdag és szegény kunoknak és jászoknak a környező városokba vándorlása mutatja. Új lakóhelyükön színesítették a város arculatát, ám igazodniuk kellett a számukra új helyzethez, a városi létformához. Az egyes városokban lévő Kun utcák az egy helyre településük bizonyítékai. Az egyes településeken belül is keresték a saját véreiket. A városi igazgatási rendből szintén következhetett azonban egy utcába, fertályba telepítésük. A városi magyar lakossággal a 16. 16 Dl. 16 985. 17 Dl. 22 823. 18 VÁLYI 1998. 19 GYÖRFFY GY. 1990. 296-297. NAGY SZEDER 1926. Oklevéltár 1-180. 20 GYÁRFÁS 1886. 322., 671. HORNYIK I. 131., 218. 12. sz. Kecskemét-székre 1. ÁMF III. 531. 21 KÁLDY-NAGY 1985. 347. 22 GYÖRFFY 1974. 11-12. 23 BÁCSKAI 1965. 61. 24 FODOR 1942. 429.
