Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
hívta fel, kivált az egyháziakat. 42 Nagy Pál szerkesztő, ki vastag hazugságokkal tölte meg e lapokat, hazugsága fonala valamennyi számon átvonódik, melyek ápril derekáig juthattak kezünkbe. Kivált a tábori események ferde leírása elárulja, hogy a jellemtelen szerkesztő a császáriak megvesztegetett bérence vala. Miért parodizálja ki a címet? Hisz a hazugság a katolika morál elveivel ellenkezik. Bizony meg nem érdemiette azon tömjénfüstöt, mellyel egy-két egyház embere áldozott neki. Szerinte a derék magyar harcosok ugyancsak rémítő emberek: rabló csorda, dühös pártütők, kutyafejű tatárok s[a]t[öbbi]. Miért rútítja be saját fészkét háládatlan Kakukk Pál? Febr. 16. Varga ismét leverte sorsosi kedélyeit konok viseletével. Megesküdt társai: Ztuparics, Csepreghy körében a zárdai, egyszersmind kórházi csendet esti tíz órakor éktelen ordítások által megzavarta, pedig tőszomszéda, egy tábori orvos nehéz betegségben sínylődött, — Ztuparics fia, tanítványa is jelen volt. Istenem! És a szerzetes testület ezen pokolfajzatát tűrni kéntelen; és ez vakmerősködik a dicső tanítói székben szerepelni? Hisz büdös lehelete megfertőzteti a gyenge kebleket; vad tekintete, viszszataszító külseje megszédíti a félelmes ábrándozó gyermekeket. Mi foganatja lehet előadásának, midőn a tanítványok tudják mesterök szilajságát? Febr. 19. Ma takaríttattak el földi maradványai egy első rendű tábori orvosnak, ki f[olyó] hó 16-án költözött a másvilágra. Zárdai szobámban múlt ki, tífusz betegség következtében. Temetése ünnepélyes volt, sok nép kíséré a tábori pap által vezetett gyászmenetet. Febr. 20-ik. Nagy része a beteg katonáknak elvitetetett Pest felé, csak az igen nehézkesek maradtak Léván. A kegyesrendiek étterme kitisztult a katonai bútortól. Febr. 25-ik. Kitisztult éttermünket ma használtuk ismét először. Március Március 3-ik. Pestre utazván N[agy]sárónál találkoztunk egy csapat császári katonával, lehettek számra 400-an, lovag, 43 gyalog, 3 ágyú, társzekér; aznap estve Lévára érkeztek, de másnap reggel ismét visszasiettek oda, honnan jöttek, Komárom melletti táborba. Március 6-án. Hat fogoly huszár érkezett Lévára, az őrizet ellen, mely szállásukra adatott, kifogást tettek, állítván: ők nem rablók, nem gyilkosok, hogy őriztessenek. Használván azonban az őrizet nélküli éjjelezést, három közűlök szerencsésen kiszabadult. Március 8-ik. A mai Magyar Őr száma tartalmazza Spúr lévai ispánnak elítéltetését, másod fokozatú felségsértés miatt 10 havi fogságra kárhoztatik. Március 11-ik. A Magyar Őr 20-ik számában foglaltatik Windisch-Grátznek 8-ik márciusróli rendelete, 44 mely szerint a magyar 5 és 100 ft-os bankjegyek semmiféle köz-, és országos pénztárakban el nem fogadtatnak. Proklamációjában a magyarokkal — pártütőknek nevezi — minden közlekedés eltiltatik. 42 Az ezt követő két mondatot a szerző utólag szúrta be naplójába. 43 lovas 44 Azaz március 8-i rendelete.
