Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)
visszatérjen a boldogító béke a haza javára és visszaálljon a törvényes rend. 62 A Szentatyának pedig, aki szintén szorongatott helyzetben volt, a külföldiek példájára, más főpapokat szeretetteljes segély adásra szólítva fel, a magaméból 2034 pengő forintot adtam, és még 46 aranyat, hogy az összeget kiegészítsem. Később, ugyancsak a császári hadsereg számára felajánlottam 300 akó bort, de már a prímási javakból. Ezen felül január hónaptól Budavár elfoglalásáig a tiszteknek, akik részint törzstisztek, részint alacsonyabb rangúak voltak, de szám szerint mindig kb. 10-en, a prímási palotában saját költségemen nemcsak szállást és fűtést adtam, hanem a reggeli, ebéd és vacsora alkalmával helyet tartottam fenn számukra, elláttam őket tűzifával, rendes borral és egyéb természetbeni hozzájárulással csupán a prímási javakra támaszkodva. Ezek után a herceg ő magassága megüzente nekem, hogy azt kívánja, hogy a papság vállalja magára egymillió pengő forint kifizetését az egyházi javak terhére, hogy ezzel biztosítsa magát. Körmöczy Imre nagyváradi kanonok és a pesti egyetem teológia tanárával, 63 aki az üzenetet hozta, visszaüzentem, hogy én mindeme, ami lehetséges, kész vagyok ugyan, de mivel a kérdés az egész papságot érinti, mások beleegyezésére is szükség van. Ezért a Budán és Pesten tartózkodó összes püspököt és kanonokot tanácskozásra hívtam, amelyen ezt a követelést a jelenlegi helyzetnek megfelelően együttes megvitatásra terjesztettem elő. A megbeszélés után abban állapodtunk meg, hogy a jelenlevők nem kételkednek ugyan abban, miszerint a távollevők is beleegyeznek a herceg ő magassága kívánságába, mégis ki kell kérni az ő hozzájárulásukat is a legközelebbi nemzeti zsinaton. Ezt egy küldöttségnek, vagyis a tanácskozás küldötteinek, a prímásnak és az egri érseknek kell majd a herceg tudomására hozni. Meg is tettük, és a herceg ő magassága, méltányolva élőszóval bőségesen kifejtett érveinket, megnyugodott. Néhány nap múlva azonban azt követelte, hogy foglaljuk írásba ennek az egymilliónak a felajánlását és a prímás, az akkor éppen Pesten tartózkodó gróf Nádasdy kalocsai érsek 64 és az egri érsek írja alá és így nyújtsa át neki. Ők azonban nem akarták aláírni, és azt ajánlották, hogy mivel a herceg levelét a prímáshoz intézte, a prímás írjon neki vissza a saját aláírásával, és adja elő azokat az okokat, amelyek miatt nem történhet meg ez a felajánlás most, úgy ahogy követeli. Ezt a levelet azonban, bár közösen állítottuk össze és már készen is volt, nem küldtük el, 65 mert a körülmények megváltozása miatt Windisch-Grátz herceget visszahívták. Az ő visszahívása után minden megváltozott. A magyarok megkísérelték Budavár ostromát. 66 Ezt április 21-én déli 12 óra körül Korizmics tanácsos és veszprémi kanonok titokban közölte velem, azt ajánlva, hogy haladéktalanul induljak útnak és mene62 Windisch-Grátz erről az adományról 1849. március 19-én az uralkodót is értesítette. ANDICS III. 79-80. 63 Körmöczy Imre (1811-1871) 1844-től a pesti egyetemen az egyháztörténet tanára, 1846-tól nagyváradi kanonok. 64 Nádasdy Ferenc gróf kalocsai érsek nem járult hozzá az összeg kifizetéséhez. 65 Hám 1849. március 31-én kelt, Windisch-Grátz-hez intézett levelében kifejtette: nincs abban a helyzetben, hogy 1 millió forintos kölcsönt nyújtson a forradalom leverése érdekében a császáriaknak. Erre csak az egész magyar klérus nemzeti zsinaton kinyilvánított hozzájárulása esetén kerülhetne sor. Andics III. 129-132. 66 1849. április 21-én Jellacic elrendelte Buda és Pest kiürítését, egy nappal később azonban Welden táborszernagy a vár védelmére adott utasítást. A magyar hadsereg csak május 4-én zárta körül a várat.
