Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)
utasítottuk vissza, Horváth azonban felállt és felajánlotta szolgálatait Szemere kérésének szellemében. Mikor a hangulat már kissé lecsillapodott, Jekelfalussy szólalt fel és szemerei szellemben beszélve készségesen ajánlotta fel szolgálatait. Elámultam és méltatlankodtam a dolgon, másnap pedig azon kellett igyekeznem, hogy szándékukat meg ne valósítsák. Lonovics is támogatta érveimet és elképzelésemet, hogy őszintén-e vagy csak úgy színleg, azt nem tudom eldönteni. Elég az hozzá, hogy hajlottak a jó szóra. Az olmützi útra nem került sor. Lonovics betegség ürügyével halogatta az utat; írt Pozsonyba Fogarasynak, hogy ott várjon meg bennünket. Ő azonban nem kapván meg a levelet, Olmützbe távozott. A rábízott feladatot úgy végezte el, hogy visszatérve megnyugtatott bennünket, hogy bár a folyamodványt kinyitották és elolvasták, még mielőtt a királynak kézbesítették volna, és nem is hagyták jóvá, az ő tájékoztatója és magyarázatai után mégis visszatetszés nélkül elfogadták. (Nicht ungnádig genommen. 52 ) Keserűséggel és aggodalommal teli napokat töltöttem a szerviták zárdájában fogolyként, mégis abban reménykedve, hogy a császári sereg (amint azt Ferenc főherceg Őfensége értesítése után várhattam) nemsokára megérkezik, és véget vet a bajoknak. December 2-án nagy változás történt a kormányzatban. Miután Ferdinánd császár és király a trónról ünnepélyesen leköszönt és Ferenc Károly főherceg jogáról szintén lemondott, a trónöröklés előre megállapított törvényes rendje szerint Ferenc József főherceg, Ferenc Károly fia lépett a trónra, 19 éves, nagy reményű uralkodóként. 1849 Miután a bécsi lázadást lecsillapították, és a magyarokat Schwechatnál megverték, a császári sereg magyar földön kezdett működni. 53 Amint Budához közeledett, a magyarok félelemtől reszketve és kényszertől hajtva, küldöttséget küldtek elébe, amelyet felhatalmaztak arra, hogy a viszályt békés úton rendezze. A küldöttség azonban, amelynek tagjai Majláth Gyögy országbíró, gróf Majláth Antal, Lonovics József egri érsek, gróf Batthyány Lajos, Deák Ferenc volt miniszter és mások voltak, semmit sem ért el. 54 A császári sereg Vízkereszt előtti napon díszmenetben vonult be Budára és Pestre Alfréd zu Windisch-Grátz herceg fővezérlete alatt, a másik, horvát hadsereg fővezérével, Josip Jellacic tábornok, horvát bánnal együtt. 55 Nem sokkal megérkezése után a Budán és Pesten tartózkodó főpapokkal és kanonokokkal tisztelegtünk Windisch-Grátz herceg előtt, és kifejeztük Őfelsége iránt érzett 52 Nem fogadták elutasítóan, (ném.) Szemere és a püspökök megbeszélésére 1848. november 4-én került sor. Magyar Országos Levéltár. Az 1848/1849-i minisztériumi levéltár H 2 (OHB) 1848:2289. (Hermann Róbert szíves közlése.) 53 A magyar hadsereg 1848. október 30-án szenvedett vereséget Schwechat-nál, Windisch-Grátz főerői pedig december 16-án lépték át a magyar határt. 54 Az osztrák főhadiszállásról Pestre visszatért Batthyány Lajos grófot a Károlyi palotában 1849. január 8-án este letartóztatták a császári hatóságok. 55 Josip Jellaőié (1801-1859) cs. kir altábornagy a császári hadseregben volt hadtest-, majd hadseregparancsnok.
