Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)
HÁM JÁNOS 1 EMLÉKIRATA (1850) 1848 Az 1848-ban kitört magyar forradalom gyászos korszakából Hám János szatmári püspök néhány dolgot tudomása szerint feljegyzett, hogy azok igazolják feddhetetlenségét, mivel gonosz ellenségei irigységből megrágalmazták. Következésképpen csak az ő személyét legszorosabban érintő dolgokról lesz szó. 2 Ennek a veszedelmes forradalomnak a magvait már régen el kellett hogy hintsék és szórják, teljességgel lehetetlennek látszik ugyanis, hogy egy ily iszonyú és sokaktól akkora lelkesedéssel elindított forradalom rövid idő műve lett volna. Az én szerény és politikai kérdésekben kevéssé járatos véleményem szerint, annak kifejlődéséhez nagyban hozzájárultak a következők: a) Az 1825 óta gyakori és hosszú ideig tartó országgyűlések, amelyeken az ellenzékiek a konzervatívok fölé kerekedtek, akik működésük céljának és alapjának tekintették, hogy a kormány rendelkezéseivel és szándékaival szembeszálljanak, még ha azok a legjobbak és legüdvösebbek is, felforgassák azokat, a régi alkotmányt megdöntsék, a katolikus vallás iránti tiszteletet meggyengítsék, ha nem egészen tönkretegyék és a papság tekintélyét aláássák, b) József főherceg nádornak 3 az ellenzékiek iránti vonzódása, kedvezése és pártfogása. A császári és királyi főherceg, aki 50 évnél tovább viselte az országban a nádori hivatalt, kiváló tehetségű és minden tekintetben kitűnő tulajdonságokkal felruházott egyén volt ugyan, de túlságosan liberális, a korszellem felé hajló, s a katolikus vallás számára a legkevésbé sem kedvező elveket vallott, c) Magának a kormánynak a túlzott engedékenysége, a megfelelő szigorúság hiánya, és a talán még kevesebb figyelem, előrelátás és óvatosság, mint amennyit akkora baj elhárítása megkövetelt volna. Országgyűlést tartottak 1825-től. Ezt majdnem két évig elhúzták, az 1830-as 4 hónapig tartott, az 1832-es egészen 1836-ig, az 1839-es egy évig, 4 az 1843-as másfél évig. 5 1830-tól kezdtem részt venni az országgyűléseken, de már akkor is olyan ellenszenvvel viseltettem a magyar országgyűlésekkel szemben, hogy mindig arra törekedtem, hogy azokból kivonjam magam, mert az azokon való részvétel kín és gyötrelem volt számomra. Ugyanis sem azok az elvek, amelyek döntő befolyással bírtak, sem a 1 Hám János (Gyöngyös, 1781. január 5 - Szatmárnémeti, 1857. december 30.), egri egyházmegyés római katolikus lelkész, majd 1827-től szatmári püspök, 1848-49-ben egyúttal kinevezett esztergomi érsek. 2 Hám mentegetőzése ellenére tény, hogy kinevezett prímásként 1848. december végéig együttműködött a forradalmi kormánnyal. 3 József főherceg (1776-1847) cs. kir. altábornagy, 1796-tól 1847-ig Magyarország nádora. 4 1839. június 2 - 1840. május 13-ig. 5 1843. május 18 - 1844. november 13-ig.
