Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL
míg öt órakor egy vezér, mint látók, végignyargalá a gerinceken fölállított ágyúk sorát, s megszűntek lőni. Mire mieink közül száguldó csapatok indulván ki, egészen visszavonultak, néhány szállást, mint szokás, meggyújtván útjokban. Most a nemzeti ágyú egy másik kíséretében Járekra sietett, s csakhamar visszanyomaték az ellenség. Nevezetes nap volt ez! Egy parlagi ember sokat láthatott és hallhatott. Tapasztalt katonák mondák, hogy ágyúzás egyfolytában ennyi ideig, s ily kiterjedésben nem mindennapi dolog. Az egészséget betegágyban tanulja igazán becsülni az ember; a békét a háború iszonyai között! Mondtam már és nem szűnöm mondani, egy csatatér borzasztólag nagyszerű látmány! 29. Aug. János felvétele. Infandum, Regina, jubes renovare dolorem! 63 A derék plébános Nováky Józseffel 64 kirándultam Sziregre. Ez egy tanya — nyugotra Temerintől, mint mondták, a karlovici rác érseké. — Árokkal ellátott földhányás és hantból készült négyszögletű védművet találtunk ott, mely dél felől egy érre támaszkodott. Ez volt honvédeink és nemzetőreink Komáromja. Körülte nyugot felé kukoricaföldek, kelet-éjszak felé egy csűr-forma épület búzakazlakkal, míg nagy része az őszi és tavaszi vetésnek lábon korhodott és gázoltatott. A honvédek között itt találtam egy egri fiút, ki sógorommal szolgált, s egy nyomorult deszkasátor alatt a generalstabot, 65 melynek feje, fővezére s mindene Tibold kapitány volt. Néztünk egymásra, mint kik valahol találkoztak már az életben, s kölcsönös kérdések után kijön, hogy néhány évvel azelőtt, mint vasas főhadnagy Fényszarun feküdt, s én szomszédság fejében átjárván, sok jó napokat töltöttünk együtt. Neki a táborozás napbarnított színt és szakállt adott; oly körülmények között magam sem nagyon nyesegettem pofámot, s így nem csoda, ha első pillanatra néhány évek után nem ösmértünk egymásra. De annál nagyobb volt az öröm azután, mit csak a kapitány bosszankodása zavart meg, hogy — úgy mond —, Máté alezredes, kit Castiglione maga helyett parancsnokul hagyott Temerinben, mint hallja, még előbb a toronyba szalajtat, megtudni, kell-e segély Sziregre, midőn a legközelebbi támadás volt, s csak midőn hírül vette, hogy periculum in mora, 66 doboltatott riadót, s küldött egy pár ágyút segítségre. És ez valóban így volt. Elválásunkkor említett jó gazdám meghítta a sziregi tiszteket másnapra ebédre. Ki gondolta volna, hogy hűlt helyünkön más fog ebédelni Temerinben, hogy a derék bajnokokkal ez talán utolsó kézszorításom. Eljött az éj; este a haza ügyeiről volt debatt, 67 s véleményözön, melyen a meghasonlás sárga-fekete vitorlás csajkái már itt-ott ugyancsak tünedeztek a rendes katonaság tisztjei között, kik egy pipadohány, s pohár borocskára esténként a parókiára bebeköszöntöttek. Már azelőtt is sejtettük, s most még inkább meggyőződtünk, hogy 63 Szörnyű fájdalmat kívánsz felidézni, királynő. (Vergilius: Aeneis II, 3, lat.) 64 Nóvák Antallal 65 vezérkart (ném.) 66 Veszély [rejlik] a késedelemben. (Livius: Ab urbe condita XXXVIII, 25, 13 után, lat.) 67 débat - vita (fr.)
