Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL
Aug. 21. Járekról egy kis friss újság érkezett, nem ugyan posta taligán, vagy gyorskocsin, hanem mindenesetre hiteles emberek által. Tegnap magyar ünnep, Szent István király napja volt. Nálunk tábori istentisztelet nem volt, bár fölszólítani őrnagyunk segédét, ki könnyedén kiadta az ordrét, azzal most nem lehet bájolni, mert az őrsereg szolgálaton lész (természetesen egész zászlóally?), egyébként majd szól az őrnagynak s üzen. De a segéd úr, ami legkönnyebb volt, azt választá, azaz azt üzente, hogy semmit sem üzen. így Temerinben, bár több becsületes őrsereg örömest vette és meglehetősen ráért volna, István tiszteletére táborilag nem volt semmi. De volt Járekben helyettünk is, melyen a rendes katonaság is jelen volt. Sőt Sisvay Márton, 35 az első zászlóally lelkésze beszédet is tartott. István első királyunkat többnyire az ima s mennyei lelkesülés pillanataiban, nagy trónján s fejedelmi foglalkozásban nagyjai között láttam festve, mindenütt környezve övéi, s legbizalmasabb embereitől. Az illető lelkész úr a mai viszonyokból alkalmat vett, szónoki ecsetével — mint hallottam —, István Nádor és mindenesetre egy nagy király környezetébe illő derék minisztériumunkat is felemlíteni, s ezzel kapcsolatban festeni a nagy királyt. Ösmerve Sisvay barátom kitűnő tehetségét, fel kell tennem, habár nem hallottam is a szónoklatot, hogy igen is művészileg lehetett alakítva a gruppírozás és viszonyítás. Elég az, hogy egy bizonyos H-ger, 36 különben is igen szájas kapitány úr, bizonyos észrevételt tett az István körébe állított magyar felelős miniszteri csoportozatra. Az igaz, hogy Szent István és magyar felelős minisztérium, ha a viszonyítás irányát és szellemét mellőzzük, egy rajzban meglehetős anakronizmus is annak, ki a dolgot helyesen érteni nem akarja, de oly bunkós vagy inkább golyós kritikát még sem érdemlett, „hogy a Magyar Minisztériumot itt Sisvay ne igen emlegesse, mert könnyen lelövöm". Megjegyzendő, hogy ezt így egy őrseregi legény hallotta és referálta. És ebbül lőn tűz és pattogás. És méltán, mert a Magyar Minisztériumot magyar táborban említeni nem látom, miként lehetne oly ultra statáriális eljárást érdemlő halálos bűn? Kapitány úr — nem tudni, villám hárítóul, vagy mert valóban úgy szólt —, akként módosítá szavait: „hogy nem ő akarja lelőni" (Sisvayt), hanem „találkozhatik köztük aki lelövi" . Lám! Lám! Hát mégsem ábrándozánk, midőn némely magyar zsoldon élő tiszt urakon oly magyarellenes bűzt véltünk érezni. Ön kedves százados úr többet tudhat, s mindenesetre többet is tud e tárgyban, mint mi. Annyit azonban mi is tudunk már, hogy akár Ön, akár bajtársai érzelmét fejezte ki: nagyon sokat adott tudtunkra; azt, hogy hamu alatt önök között csakugyan lappang tűz, s nem csak extra, hanem etiam intra muros iliacos peccatur! 37 A görög hajdan lóba bujt, s úgy ment Trójába; a mi 35 Sisvay Márton (7-1853) egri plébános, akit Szemere Bertalan a későbbiekben az egri egyházmegye legjelesebb papjai között említett az OHB-nak címzett egyik jelentésében. SZEMERE BERTALAN: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Gróf Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Kossuth Lajos. Okmánytár. S. a. r. Hermann Róbert és Pelyach István. [Budapest, 1990.] 335. 36 Hertzinger; ennek is szájában volt a szíve. (Eperjesy jegyzete) Hertzinger Ferenc (1808-1866) cs. kir. főszázados a 32. Estei Ferdinánd gyalogezred 3. zászlóaljánál teljesített szolgálatot. BONA 1988. 718. 37 Nem csak Trója falain kívül, hanem azokon belül is vannak vétkesek! (lat.)
