Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL

Egyrészt ezért oly kétes, oly ingatag, oly csekély sikerű egész aldunai hadvezeté­sünk. Én hadvezér nem vagyok, és sok más nem az, ki az itteni dolgokba szól, s ily szók legnagyobb részére semmit sem adok; mert hadvezérkedni itt csak oly nyavalya, mint Pesten, vagy más békés helyeken, hol néhány kaputos öszvejön politizálni, finan­ciális, közlekedési, bécsi, frankfurti s párizsi ügyekről fontos képpel disserálni; 29 azonban megvetni sem lehet minden észrevételt és eszmét, mely nem Hrabovszky, Eder, 30 vagy Bechtold generálok agyaiból kerül. S itt sokat, igen sokat lát az ember történni, mit a legközönségesebb józan ésszel sem helyeselhet, s nem történni olyano­kat, miknek a közvélemény ítélete szerint okvetlenül történniök kellett volna és kelle­ne! Azonban nehogy Szenttamástól messze térjek: A Hevesi nemzetőrség második zászlóallya tíz század gyalogsággal Temerin fede­zésére vala fölállítva, várta sáncaiból a rácot, de csak Szenttamás és Túria ágyúböm­bölései érkezének egyre. Reggel kilenc óra tájon elcsöndesült a dörgés, s már-már kezdők hinni, hogy benn vannak mieink, mert nem hihettük, hogy annyi lelkesülés, mennyit harcosaink innen vittenek, Szenttamás sánc vizeiben oly hamar kialudjék, s annyi készület s erő­feszítés, oly rövid idő alatt mankóra jusson. Azonban midőn látók, hogy még tíz óra táján is repülnek olykor bombák, tizenegy tájon pedig a szenttamási szállások kezde­nek széltében lángolni, következtethettük, hogy benn nincsenek, mert különben miért volna a bomba repítés s nem a szállások, hanem Túria és Szenttamás volnának egy láng! Három óra tájon délután megérkeztek, nem győző, de meg sem győzött, s mégis igen sokat veszített népeink. Szótlan s levert volt az egész sereg. Miért kellett éppen szeretett honfiaimon először látnom, milyen egy koszorútlan sereg, midőn csatából hazatér?! A veszteség, mint mondják, százon jóval fölül van, s köztük a derék Würtemberg-huszárok egyik tisztje is, Fiáth. 31 Semmiért e veszteség igen nagy, szám­ba véve pedig az erkölcsi hatást, kiszámíthatatlan! A szomorú Einzug, 32 s a népnek általános megszeppenése oly hangosan hirdeté ezt, hogy lehetetlen vala a legkeserűbbeket nem mondani azok ellen, kiknek erő s ha­talom adatott kezükbe, s mégis oly erőtlenek s hónapokig számítgatnak egy terven, s mégis elszámítanak mindent! Földvár a becsei parancsnok kezében volt néhány hét előtt, s e nevezetes pozíci­ót, mely Szenttamás, Túria, Nádally ellenséges vonalt öszveköti Bánáttal, s a római sáncokkal, föladja, s a nélkül, hogy lefoglaló erőt hagyott volna ott: túl a csatornán Becsére vonul. így vala csak lehetséges a szenttamási és túriaiaknak a támadásig foly­tonosan szaporítani az erőt, s ellátni magokat mindennel, most amellett, hogy Földvár­nál a Tisza — mely itt a rácok hatalmában van —, a római sáncok egyik zárt pontja is Földvár: e mögött egész bácskai csajkás kerület szabadon s bizton áll. Azáltal tehát, hogy Földvár lefoglalva nincs: Szenttamás és Túria öszveköttetésben áll Bánáttal, Cse­revic, Karloviccal és Szerbiával s mi kell egyéb ennél, hogy mieink néhányszor még értekezni (lat.) Friedrich Eder (1782-?) cs. kir. tábornok, dandárparancsnok. BONA 1987. 139-140. Fiáth Pompejusz (1814-1848) cs. kir. főhadnagy. BONA I. 400. bevonulás (ném.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom