Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL

16. Aug. Szélcsönd, vagy inkább zajcsönd mindenütt. Mint mondják, az őrállásokon tör­téntek egyes lövések, de már két expedíció után megtanultuk, hogy azokat föl sem kell venni, minek az a takaros következménye van, hogy rác szomszédaink lukaikban ma­radnak, s síkra pofájukat kitolni nem merik. 17. Aug. Még mindig szélcsönd, vitorláinkat sem jó, sem bal szél nem lengeti. Rekedt hő­ség, embereink betegszenek. 23 Rekedt hőség és szélcsönd, égi háború postái szoktak lenni, ily jelek hirdetik a vulkánok kitöréseit is. Ennyi nyugalom, mennyit lent létünk alatt még nem értünk, úgy látszik titkon készít valamit s a vulkán, melynek gyúl anya­gai oly régen gyűlnek s forronganak, Becse, Temerin, Kér és Verbász alatt; a napok­ban hihetőleg lángban menend, s hazafiúi keblünk szereti hinni, hogy Szenttamást, Tu­riát, Nádallyt, Csurogot, s a római sáncokat halomra dönteni. Borzadunk a gondolattól, ha ez ennyi idő-, s erőfeszítésre sem következnék be; pedig a működő erő között sok az egésznek hatását paralizáló erő. — Azok az idegen ajkú katonák és főleg tisztjeik! Szegény Hazám, még mindég emberséges jószívűsé­ged, vendégszereteted, önzéstül ment becsületességed kockáztatá létedet! De talán ép­pen azért érdemléd, hogy Isten mindannyiszor, oly láthatólag őrködött fölötted! A tá­madásról mindég beszélnek, de már egy hírnöknek sem hiszünk, mert minden határidő múlik, csak az marad, hogy támadás nincs. Ma estve felé parancs, hogy az ösmértető jel fehér szalag lész. Mindnyájan kér­dezők, miért éppen fehér, s nem nemzeti? De még eddig kielégítőleg magunknak fe­lelni nem tudánk. 18. Aug. Még mindig béke és szélcsönd! De ím, dél felé mozogni kezdenek és sugdosni az emberek, hogy közel a támadás napja. Itt-ott apróbb s nagyobb köröket látni —, s bár a nyilvánosság előtt még most is titokban minden —, már beszélik, hogy ma éjjel a becsei, verbászi és temerini tábor kirukkol, s megkezdik Szenttamás ostromát. Erre mutat sok rendelkezés fensőbb helyről, s most már felelénk úgy ahogy a kérdésre is, miért fehér szalag az ösmértető jel, t. i.: ha éjjel lész a támadás, természetesen ez a legkitűnőbb. Hogy holnap támadás, már bizonyos; de azt csak a nagyok tudják éjjel történend­e ez, vagy hajnalont. Ha úgy, legyen a rabló fészek világító napja ez éjnek! Ha így: e hajnal bíbor öléből merüljön föl a dicsőség napja hazánknak, mely után százezrek só­haja forró imában oly régen epedett! 23 A pap-nemzetőr Balácsy Ferkó tiszapüspöki káplány is feküdt; meglátogattam. (Eperjesy jegyzete.) A szerző nyilván Balásy Frerenc tiszapüspöki római katolikus segédlelkészre gondol, aki a 3. zászlóalj 6. századában hadnagyként szolgált, majd Somossi Ignác kormánybiztos felhívására a zászlóalj tábori lelkészeként szolgált. Magyar Országos Levéltár. 1848/49-diki minisztériumi levéltár. Hadügyminisztérium. Általános iratok (H 75) 1849:2743.

Next

/
Oldalképek
Tartalom