Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL

Aug. 19-ik. Föltűnt a magyar dicsőség, vagy gyalázat napja! S ily nap éjjelén ki alhatna ad­dig, míg nap a hasára süt? — még talán egy flegmatikus verbászi vagy kéri német sem. Estve sokáig föl beszélgetőnk a jövőről, mire nagy alkalmat nyújtanak az estve 9­kor szemeink előtt Szireg felé Túria alá ki vonuló huszárok, gr. Castiglione ezredes 24 vezérlé őket, kinek föladata volt Túria, Földvár és Nádally vidéket szemmel tartani és Kolowrat meg megérkeztével [sic!] Túriát ostromolni. Császár huszárainknak volt 6 fontos ágyújok. Szenttamás alá az ókéri, verbászi tábort s környéki katonaságot maga Bechtold vezérlé. Reggel fél négyre már a toronyban valánk, végre nagy nehezen megtudván, hogy nem éjjel, hanem reggeli négykor kezdetik a támadás. Négyet ütött s csönd mindenütt! Ötöt ütött, meresztők szemeinket Szenttamás és Túria felé s még semmi! Azonban néhány perc múlva Sziregpusztán, (hol egy rácoktól elhagyott sáncban mieink állomá­soztak) föltűnt egy nagy jeltűz, mely egy tele képű vernyeges holdként mereszté láng­képét a vidékre. Végre háromnegyedet ütött hatra, s akkor megdördültek ágyúink Szenttamás alatt. Mint katonáink mondák, Túriánál hamarabb kezdődött az ostrom, azonban mi körül-belül egy negyeddel később hallánk onnan ágyúdörgéseket. Egy jó fertály múlva Szenttamás több helyen füstölögni kezdett s a nagy rác templom közelében csak hamar láthatólag ütötték fel magokat a lángok. Túria is füstölt már több helyen derekasan, de általános nagy égés, milyen ily el­határozó ostrommal lehete várni, sem itt, sem ott nem következett. A rácok, mint harcosaink mondák, pontosan tudósítva voltak minderről, mieinket készen várták, házaikról a tetőket nagy részt leszedték és oltószerekkel igen el voltak látva. Mintegy három negyedig néztek mieink Szenttamással lövés nélkül szembe, s a rácok viszont, mígnem megkezdetett részünkről az ostrom, amazok nem oly sűrűn fe­leltek, de biztosan, sáncaik megöl, s leginkább az önkéntesekre tüzeltek, kik közül az első lövés hatot azonnal a földre terített, mire soraik megtörtek s hátrálni kezdtek. Nagyba fordítanák hátat a pesti őrsereg is, különösen Zlinszky György százada, ki karddal állt ki elébök s visszatartani igyekezett, de hiszen karddal egy ember bármily derék vadász, mikor állta még egy riadt nyúlnak útját? Szenttamás sáncai által, mint harcosaink mondák, roppant erősség lett, és mint a rácok már is nevezni szeretik: Serbográdnak ugyan beillik. Két öles széles, vízzel tölt árokkal van három oldalról környezve, egy részről pedig a Ferenc-csatorna és föld alkotvány oltalmazza, mely körös-körül két öles magasra van emelve, s lő-lukakkal ellátva, honnan a halált szóró tüzek csak úgy gyulladoznak ki és söprik a közeledőt, anélkül, hogy jóformán embert is látni lehetne. Mindemellett mieinkből a derék Bako­nyival 25 50 ember benyomult már, de kiállhatatlan zápor golyóval fogadtatván, s töb­24 Joseph Castiglione gróf, cs. kir. ezredes, az 1. Császár huszárezred parancsnoka, ekkoriban a Temerin - Járek - Futak őrvonal parancsnokságát is ellátta. HAJAGOS JÓZSEF: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban, in: Mátrai Tanulmányok 1995. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1995. (HAJAGOS 1995.) 111. 25 Bakonyi Sándor br. (1805-?) cs. kir. ezredes (majd honvéd tábornok), a 2. Sándor cár sorgyalog­ezred parancsnoka. BONA 1987. 352.

Next

/
Oldalképek
Tartalom