Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL
Aug. 19-ik. Föltűnt a magyar dicsőség, vagy gyalázat napja! S ily nap éjjelén ki alhatna addig, míg nap a hasára süt? — még talán egy flegmatikus verbászi vagy kéri német sem. Estve sokáig föl beszélgetőnk a jövőről, mire nagy alkalmat nyújtanak az estve 9kor szemeink előtt Szireg felé Túria alá ki vonuló huszárok, gr. Castiglione ezredes 24 vezérlé őket, kinek föladata volt Túria, Földvár és Nádally vidéket szemmel tartani és Kolowrat meg megérkeztével [sic!] Túriát ostromolni. Császár huszárainknak volt 6 fontos ágyújok. Szenttamás alá az ókéri, verbászi tábort s környéki katonaságot maga Bechtold vezérlé. Reggel fél négyre már a toronyban valánk, végre nagy nehezen megtudván, hogy nem éjjel, hanem reggeli négykor kezdetik a támadás. Négyet ütött s csönd mindenütt! Ötöt ütött, meresztők szemeinket Szenttamás és Túria felé s még semmi! Azonban néhány perc múlva Sziregpusztán, (hol egy rácoktól elhagyott sáncban mieink állomásoztak) föltűnt egy nagy jeltűz, mely egy tele képű vernyeges holdként mereszté lángképét a vidékre. Végre háromnegyedet ütött hatra, s akkor megdördültek ágyúink Szenttamás alatt. Mint katonáink mondák, Túriánál hamarabb kezdődött az ostrom, azonban mi körül-belül egy negyeddel később hallánk onnan ágyúdörgéseket. Egy jó fertály múlva Szenttamás több helyen füstölögni kezdett s a nagy rác templom közelében csak hamar láthatólag ütötték fel magokat a lángok. Túria is füstölt már több helyen derekasan, de általános nagy égés, milyen ily elhatározó ostrommal lehete várni, sem itt, sem ott nem következett. A rácok, mint harcosaink mondák, pontosan tudósítva voltak minderről, mieinket készen várták, házaikról a tetőket nagy részt leszedték és oltószerekkel igen el voltak látva. Mintegy három negyedig néztek mieink Szenttamással lövés nélkül szembe, s a rácok viszont, mígnem megkezdetett részünkről az ostrom, amazok nem oly sűrűn feleltek, de biztosan, sáncaik megöl, s leginkább az önkéntesekre tüzeltek, kik közül az első lövés hatot azonnal a földre terített, mire soraik megtörtek s hátrálni kezdtek. Nagyba fordítanák hátat a pesti őrsereg is, különösen Zlinszky György százada, ki karddal állt ki elébök s visszatartani igyekezett, de hiszen karddal egy ember bármily derék vadász, mikor állta még egy riadt nyúlnak útját? Szenttamás sáncai által, mint harcosaink mondák, roppant erősség lett, és mint a rácok már is nevezni szeretik: Serbográdnak ugyan beillik. Két öles széles, vízzel tölt árokkal van három oldalról környezve, egy részről pedig a Ferenc-csatorna és föld alkotvány oltalmazza, mely körös-körül két öles magasra van emelve, s lő-lukakkal ellátva, honnan a halált szóró tüzek csak úgy gyulladoznak ki és söprik a közeledőt, anélkül, hogy jóformán embert is látni lehetne. Mindemellett mieinkből a derék Bakonyival 25 50 ember benyomult már, de kiállhatatlan zápor golyóval fogadtatván, s töb24 Joseph Castiglione gróf, cs. kir. ezredes, az 1. Császár huszárezred parancsnoka, ekkoriban a Temerin - Járek - Futak őrvonal parancsnokságát is ellátta. HAJAGOS JÓZSEF: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban, in: Mátrai Tanulmányok 1995. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1995. (HAJAGOS 1995.) 111. 25 Bakonyi Sándor br. (1805-?) cs. kir. ezredes (majd honvéd tábornok), a 2. Sándor cár sorgyalogezred parancsnoka. BONA 1987. 352.
