Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

MEDNYÁNSZKY CÉZÁR BÁRÓ: EGY KATOLIKUS PAP VALLOMÁSAI (RÉSZLET)

köré, olyan gyönyörűt, mint egy démoné. Milton 22 valami hasonló lényre gondolhatott, amikor a bukott angyalról írt. Buda bevételétől az utolsó felvonásig alig láttam Görge­it; ezért most azt az idő és a távolság módosította hatást idéztem fel, amelyet rám gya­korolt. A kormány gyenge és végzetes politikája abból állt, hogy Görgeit magasztalta és ugyanakkor kicsinységekkel ingerelte. Hadügyminiszteri kinevezésétől azt remélték, hogy eltávolítják seregétől; majd később kénytelenek voltak megengedni, hogy mindkét állását megtartsa. Amikor Buda bevétele után visszatért a Felső-Dunához, változtatott a minisztérium szervezetén, hogy csökkentse a kormány befolyását: négy részre osztotta fel, melyeket legodaadóbb híveire bízott. Magam is egyike voltam ezen embereknek, és legnagyobb bánatomra, parancsára fel kellett adnom az örömteli, majdhogynem ci­gány tábori életet a fárasztó hivataliért. 23 De saját boldogságomnál jóval többet is kész lettem volna feláldozni hazámért és vezéremért. Nehéz dolgunk volt, s én reggeltől estig szobám négy fala közé zárva a szabadba vágytam; kezemben toll, fejem zsúfolásig tele rendeletekkel és mindennapi tennivalók­kal, csak a versengés tartotta bennem a lelket. Egyikünk sem viselte volna el, hogy buzgóságában Görgei kételkedjen. Ekkor olyan hírt kaptam, amely még inkább megne­hezítette dolgom. Az osztrákok, hogy újonnan kinevezett tábornokuk, Haynau, a bresciai hiéna kedvére tegyenek, felakasztottak két hadifoglyot — bátyámat és egy baj­társát. 24 Nem tudom leírni azt a bánatot és gyűlöletet, amelyet akkor éreztem. Még nem ismertem halálának rettenetes körülményeit; de maga a tény is elég volt ahhoz, hogy a háború iránti érzelmeimet megváltoztassa. Addig hazám és a szabadság iránti szeretet­ből harcoltam, s néha még meg is sirattam ellenségeimet, akikre úgy tekintettem, mint akiket szükségképp fel kell áldozni nemzetünk üdvéért. Innentől kezdve azonban a gyűlölet kerített hatalmába, és szenvedélyes vágy fogott el, hogy fivérem haláláért véres bosszút álljak. Bosszúvágyamba érdekes módon zavaró fájdalom vegyült. Két vágy küzdött bennem: az egyik arra sarkallt, hogy anyámhoz siessek és enyhítsem bá­natát, már amennyire ez lehetséges; a másik posztomhoz kötött, amely lehetővé tette számomra, hogy ellenségünknek árthassak, akik így viszonozták, hogy Magyarország emberségesen bánt hadifoglyaival. Ez utóbbi vágy kerekedett felül bennem, amely egy­beesett kötelességemmel, de jó néhány kegyetlen pillanatot kellett legyőznöm, könnyei­met is visszafojtva, hogy figyelmemet a számadatokra és a hivatalos levelezésre fordít­hassam. A fontosabb ügyek nem voltak ilyen emberpróbálók, mivel ezeket nagy lelke­sedéssel végeztem, hiszen általuk reméltem célom megvalósulását. A jelentéktelenek azonban túl nehéznek bizonyultak, mivel nem terelték el figyelmemet rögeszmémről, bár nem is engedtek szabad utat neki. 25 22 John Milton (1608-1674) angol költő. 23 Görgei hivatalosan 1849. június 24-én nevezte ki Mednyánszky Cézárt a hadügyminisztérium had­lelkészi osztálya igazgató tanácsosául. 24 Mednyánszky László honvéd őrnagy és Gruber Fülöp honvéd százados kivégzésére Haynau paran­csára 1849. június 5-én került sor. 25 Mivel Mednyánszky Cézár 1849. június 29-től kezdve néhány napig hadügyminisztériumi enge­déllyel távol volt hivatalától, valószínű, hogy megkísérelt hazalátogatni. MOL H 75 1849:24006.

Next

/
Oldalképek
Tartalom