Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

A BECSKEREKI NÁHIJE A CSANÁDI LIVÁBAN

1567-ben: [A nagyvezér] BECSKEREK városban levő malmai, melyek a megbol­dogult és megbocsátást nyert Szulejmán szultán gázi — Allah legyen iránta könyörüle­tes és irgalmas — idejében, amikor Becskerek vára elfoglaltatott, 1 959/1552-ben tulaj­donába adattak, melyről 961/1554-ben szultáni birtoklevél adása kegyesen elrendelte­tett. 2 1579-ben [Ezt az 1567. évi feljegyzést szó szerint átmásolták, amit röviden így in­dokoltak meg]: Mivel ez a régi defterben bejegyezve találtatott, az új defterbe beíra­tott. 1. Becskerek várát 1551-ben Szokollu Mehmed (akkoriban) ruméliai beglerbég vezetésével foglalták el. 2. Könnyen felismerhető, hogy ez a szöveg nem valamilyen rendelkezés vagy jelentés másolata. Ezeket a sorokat valószínű tájékoztatóként írták az akkori pénzügyigazgatási emberek számára. 1567-ben: És az említett megboldogult [Szulejmán szultán] — legyen neki kelle­mes a sírja — idejében a Dobrudzsában 1 felbukkanó Düzme [„ál"-] Musztafának 2 a jól védett birodalom elleni felkelése és zavart keltő híresztelése megszüntetésére 3 a győze­delmes sereget vezető, fent nevezett nagy pasa őjelességének jutalmaként az említett falvak és puszták 963/1556. évben a tulajdonába adattak. 4 1579-ben [Ezt az 1567. évi feljegyzést is szó szerint átmásolták, amit a szokásos módon így indokoltak meg]: Mivel ez a régi defterben bejegyezve találtatott, az új def­terbe beíratott. 1. Dobrudzsa a Várna fölötti régió neve, melyet a Duna főága és a Fekete-tenger határol. 2. Dobrudzsában, a szilisztrai szandzsákban tűnt fel az az ismeretlen személy, aki hasonlított Szulej­mán 1553 októberében kivégeztetett fiára, Musztafára és azt híresztelte magáról, hogy amikor apja, a szul­tán őt hívatta, a hasonmását küldte el, így ő, az igazi Musztafa életben maradt. — Később ennek az isme­retlen személynek lett a neve: Düzme Musztafa, azaz ál-Musztafa. 3. Amikor Szulejmán a „Musztafa szultán nevében felbukkanó lázadó felkeléséről a szilisztrai kádi je­lentéséből" értesült, 1555 júliusának utolsó dekádjában Pertev pasa ruméliai beglerbégnek írásbeli utasítást küldött, hogy szólítsa fegyverbe seregét a felkelők haladéktalan megbüntetésére és tegyen jelentést a zavar­gás kezdeményezőjének kilétéről. (Szulejmán kiadatlan rendelkezését ld. Isztambul, Atif Efendi Kütüpha­nesi No. 1734 f. 22a-23a.) 4. A fenti szöveg is tájékoztató feljegyzés, de ez csak az eseményeket ismerő kortársak számára adha­tott értelmezhető felvilágosítást. 1567-ben: Most BECSKEREK város, a hozzátartozó falvak, puszták, halászóhe­lyek és egyebek újbóli odaajándékozása magas szultáni jóindulatból ismét elrendelte­tett. Azokat őfelsége, a világ központjának teljhatalmú padisahja — tegye Allah győ­zelmeit dicsőségessé a végítélet napjáig — a fent említett nagy pasának — tegye a ma­gasságos Allah nagyságát tartóssá — ennek előtte, még Bajezid szultán háborúskodásá­ban tett szolgálataiért kegyeskedett tulajdonába adni. 1 Erről [az ajándékozásról] most amikor szerencsével, megelégedéssel és a fennköltséggel a tiszteletet keltő boldog trón­ralépést [II. Szelim] megvalósítani méltóztatott, felséges szultáni birtoklevelet (mülk­name) kegyeskedett adományozni. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom