Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
A VÁROSOK KERESKEDELME ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR ALFÖLDÖN A KÖZÉPKORBAN
alapterülete 1,2 és 3,9 hektár között váltakozik, viszont a Dunántúlon akadtak nagyobbak is. 18 A szegedi várban valószínűleg nem csak az őrség, hanem a polgári lakosság egy része is lakhatott. 19 A várnak volt temploma is, amely valószínűleg az 1199 óta adatolt főesperesség temploma lehetett. Mivel főesperességeket leginkább ispánsági várakban, vagy váraknál alapítottak, ez is mutatja a szegedi vár nagy jelentőségét. 20 Mégsem a vár jelentette az igazi Szeged települést. A vártól délre, a Tisza partján találjuk a középkor végéig falakkal nem védett városmagot. Ott állt a Szent Demeter plébániatemplom. 21 A két másik városrész, Felszeged és Alszeged a városmagtól északra és délre ugyancsak még 1241. előtt jött létre. A felszegedi domonkos Szent Miklós kolostort ugyan csak 1318-ban alapították. A korábbi szakirodalom szerint ez egy eredetileg bencés Szent Miklós-monostor átvételét jelentette, ez azonban téves, noha korábban magam is elfogadtam. 22 A felszegedi Szent György plébániatemplom még román volt. 23 E település piacát a XIV. század elején „superior forum"-nak nevezték. 24 Eufrozina királyné 1193 előtt egy „terra"-t adományozott kikötővel együtt a székesfehérvári kereszteseknek. Ezért a kutatás valószínűleg joggal tételezi fel, hogy az alszegedi Szent Péter ispotály és temploma a keresztesek, azaz Alszeged földesurai alapítása lehetett. 25 Szeged tehát már 1241 előtt jelentős településnek számíthatott. Ez nem csak a sókereskedelemnek köszönhető. Az ország másik nagy sóátrakodóhelye, Szalacs, ugyanis sohasem érte el Szeged jelentőségét. 26 Esetleg a két plébániatemplom és a domonkos kolostor patrocíniumából is lehetne következtetéseket levonni, ugyanis Bizáncban különösen tisztelt szentekről lettek elnevezve. Demeter, György és Miklós templomok ter18 GYULA NOVÁKI: Die topographischen Eigentümlichkeiten der ungarischen Burgen im 10-11. Jahrhundert am nördlichen Randgebiet der grossen Tiefebene. In: Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 28 (1976) 362. — PÉTER TOMKA: Erforschung der Gespanschaftsburgen im Komitat Győr-Sopron, uo. 392. o. 7. j.: a soproni vár alapterülete 9,5 hektár, uo. 399.: Mosoné 4,5 hektár, uo. 403.: Győré 3. hektár volt. — Ld. még Gerevich, Hungary i. m. 434. 19 1522-ben a szegedi tizedkötelesek 8,6%-a élhetett a várban. (A tizedlajstrom ugyanis 137 embernél nem ad meg utcanevet.) BÁLINT SÁNDOR: Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 105. sz.) Bp. 1963. 27-28. — Vö. uo. 8. — Több ispánsági vár is lakott volt: Tomka i. m. 391-409. 20 Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: Szeged középkori templomai. (A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai VIII.) Szeged 1938. 8., 14. Feltételezik, hogy ezen 1241-ben elpusztult templom helyén épült a konventuális ferencesek Szent Erzsébetről elnevezett temploma. Vö. uo. 15-26. — Főesperességekre ld. MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 19. — KRISTÓ GYULA: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 208-235. Szegedre: uo. 232. 21 Cs. SEBESTYÉN, Szeged középkori templomai i. m. 27-68. O vezette az ásatásokat, és a később többször átépített templomot — első keltezését elvetve — 1050-re datálta. Ezzel szemben KOZÁK KÁROLY: A szegedi Szent Dömötör-templom építéstörténetének kezdetei. In: A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve (1966/67/2) 148. úgy véli, hogy a templomot csak 200 évvel később emelték. Nem zárja ki azonban, hogy ugyanazon a helyen egy korábbi templom nem állt volna. A templom patrociniuma alapján valóban elképzelhető, hogy már 1241 előtt is létezett volna itt az új egyház őse. 22 GYÖRFFY, Történeti földrajz i. m. I. 902. — Bálint, Szeged i. m. 22-25. — PETROVICS ISTVÁN: Volt-e Szegeden bencés apátság? In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 71 (1981) 37-42. 23 Cs. SEBESTYÉN, Szeged középkori templomai i. m. 69-81. 24 GYÖRFFY, Történeti földrajz i. m. I. 901. 25 Uo. 901. skk. — Az ispotályra azonban az első adat csak 1458-ból származik, amitől természetesen lehetett korábbi, annál is inkább, mert előkerült maradványai egy többhajós románkori templomra utalnak. LUKÁCS ZSUZSA: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. (Művészettörténet - Műemlékvédelem VII.) Bp. 1994. 438. 462. 26 GYÖRFFY, Történeti földrajz i. m. I. 663.
