Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
A VÁROSOK KERESKEDELME ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR ALFÖLDÖN A KÖZÉPKORBAN
mészetesen akadtak a latin rítus területén is, mégsem zárhatjuk ki teljesen a korábbi irodalom nézetét, amely nem tartja véletlennek három, Bizáncban kedvelt patrocinium együttes megjelenését ugyanazon településen. Ha továbbá figyelembe vesszük, hogy a szávaszentdemeteri görög monostor Szeged környékén birtokokkal rendelkezett 27 , nem zárhatjuk ki teljesen a bizánci hatást Szegeden. Vannak akik az utóbbi időben az Alföld északi részén feltárt templomoknál is bizánci hatást tételeznek fel, ez azonban inkább hipotézis csak. 28 A bizánci egyház a Tisza-Maros vidékén már az államalapítás előtt meggyökeresedett. Maradt a csanádi egyházmegyében is keleti rítusú monostor. 29 Délmagyarországon, ahol a bizánci egyház hatása természetesen erős volt, Bizánchoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatokat is feltételezhetünk. A jelek szerint akkor a Tisza mellett délre vezető út — szemben a késő-középkorral — épp olyan jelentős volt, mint a Duna-menti. 30 A XI-XII. századi bizánci éremleletek bizonyítják ennek a területnek kereskedelmét a görög császársággal. Szegednél is találtak bizánci érmeket. 31 II. István király 1127-ben azzal az indokkal támadta meg Bizáncot, hogy magyar kereskedőket raboltak ki Barancsnál. 32 Ezért feltételezzük, hogy nemcsak a sókereskedelem, hanem a Bizánchoz fűződő gazdasági kapcsolatok is hozzájárultak Szeged fellendüléséhez. A magyar királyok valószínűleg ezért nagy jelentőséget tulajdonítottak a Maros és a Tisza vidékének. A XII. századi öt nagy királyi társaskáptalan közül kettő ebben a régióban állt: Arad a Maros mellett, 100 km-re keletre, Titel pedig a Tisza és a Duna összefolyásánál, 125 km-re délre Szegedtől. 33 A többi három az ország közepén feküdt: (O)buda, Dömös és Székesfehérvár, azaz a királyi rezidenciák közelében. A társaskáptalanok javadalmaival dotálták az udvari kápolnát, amely a XII. század közepén a kancellária feladatkörét is ellátta. Az a magas művészi színvonal, amely az itteni 27 BÁLINT, Szeged i. m. 7-12. — GYÖRGY GYÖRFFY: Das Güterverzeichnis des griechischen Klosters zu Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) aus dem 12. Jahrhundert. In: Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 5 (1959) 46. skk. 28 MESTERHÁZY KÁROLY: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon. In: A Debreceni Déri Múzum Évkönyve (1968) 145-184. — UŐ.: Bizánci keresztény nyomok Berettyóújfalu határában. In: Archaeológiai Értesítő 96 (1969) 91-98. 29 GYÖRGY SZÉKELY: La Hongrie et Byzance aux Xe-XIIe siécles. In: Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 13 (1967) 291-310. — Gyula Moravcsik: Byzantium and the Magyars. Bp. 1970. 102-119. — DÁVID KATALIN: AZ Árpád-kori Csanád vármegye műemléki topográfiája. (Művészettörténeti Füzetek 7.) Bp. 1974. 12-17. — GYÖRFFY, István király i. m. 368. 30 Anonymus azt írja, hogy a Honfoglalás idején a görögök és bolgárok Szálán vezetésével Titelen keresztül Alpárig haladtak, ahol a magyarok megverték őket. Árpád utána elfoglalta a területet, amikor Alpárról Szeren és Titelen át Szalánkeménig hatolt. Vezérei pedig Nándorfehérvárig üldözték az ellenséget. Anonymi (P. Magistri) Gesta Hungarorum. c. 38-41. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Vol. I. Budapestini 1937. 80-86. Ez a hadjárat állítólag a Szegeden át a Balkánra vezető utat használta. Alpár és Titel később a görög Szávaszentdemeter birtokrésze volt. Ld. rá, fenn, 27. j. — Alpárra és Titelre ld. újabban: BÓNA ISTVÁN: AZ Árpádok korai várai. Debrecen 1998. 14., 16., 21., 47., 101. 31 ISTVÁN GEDAI: Fremde Münzen im Karpatenbecken aus dem 11-13. Jahrhundert. In: Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 21 (1969) 107-111. — A bizánci pénz „pensa auri"ként a korszak forrásaiban gyakran előkerül. Vö. GYÖRFFY, István király i. m. 339-342. 32 MORAVCSIK i. m. 77. skk. — FERENC MAKK: The Árpáds and the Comneni. Political Relations between Hungary and Byzantium in the 12th Century. Bp. 1989. 21-22. 33 KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. {METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 50-51.
