Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
A VÁROSOK KERESKEDELME ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR ALFÖLDÖN A KÖZÉPKORBAN
A VÁROSOK KERESKEDELME ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR ALFÖLDÖN A KÖZÉPKORBAN* A középkori magyar városhálózat egyáltalán nem volt egyenletes. 1 A Nagyalföldön csak egy királyi szabad várost, Szegedet találjuk, ennek e jogait is azonban csak 1498-ban erősítették meg. 2 Úgy látszik, hogy az Alföld alacsonyabb fejlődési fokon állt, mint Magyarország többi része, a területe sem volt az Ókorban a Római Birodalom része, továbbá a XIII. században is alig telepítettek ide — szemben az ország más területeivel — német és vallon hospeseket. 3 Érdekes módon a középkor végén azonban épp Szeged a maga közel 10 000 lakosával az ország öt vagy hat legnagyobb városához tartozott 4 , polgárait pedig Magyarország leggazdagabbjai közé számították. 5 A XV. században továbbá sok és tehetős föl* Ez a tanulmány eredeti formájában németül jelent meg. ANDRÁS KUBINYI: Handel und Entwicklung der Stádte in der ungarischen Tiefebene im Mittelalter. In: Európa Slavica — Európa Orientális. Festschrift für Herbert Ludat zum 70. Geburstag, hsgg. von Klaus-Detlev Grothusen und Klaus Zernack. (Osteuropastudien des Landes Hessen. Reihe I. Giessener Abhandlungen zur Agrár- und Wirtschaftsforschung des europáischen Ostens. Bd. 100.) Berlin 1980. 423-444. Később egyes részeit átvettem egy magyar nyelven megjelent tanulmányomban is: KUBINYI ANDRÁS: Szeged a középkori magyar városhierarchiában. In: Somogyi-könyvtári műhely 84/3. 96-106., amely azonban más kérdéseket domborított ki jobban. (Ebben a kötetben: 187-195). A jelen magyar változat nem teljesen azonos a némettel. A szöveg ugyan nagyjából megfelel az eredeti variánsnak, ugyanis a német dolgozat eredményeit a későbbi történetírás már hasznosította, így csupán néhány nyilvánvaló tévedést (pl. a szegedi bencés monostor létét 1980-ban még elfogadtam) igazít ki, azonban a jegyzetanyagot bővítettem az újabb kutatások alapján. Nem idézem viszont a jegyzetekben a legfontosabbat: Szeged története 1. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1983. (A szóban forgó fejezeteket Kürti Béla, Szegfű László, Nagy Zoltán, Horváth Ferenc, Petrovics István, Kulcsár Péter és Szakály Ferenc írták.) A Szeged története felhasználta német tanulmányomat, itt-ott ki is igazította, ezért kérem olvasóimat, hogy azt is vegyék figyelembe. (Van ahol viszont fenntartom eredeti véleményemet.) A német tanulmány gyakorlatilag hozzáférhetetlen Magyarországon, így magyar megjelentetését fontosnak tartom. 1 KUBINYI ANDRÁS: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. In: Településtudományi közlemények 23 (1971) 58-78. 2 GYÖRGY SZÉKELY: Le développement des bourgs hongrois á l'époque du féodalisme florissant et tardif. In: Annales universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio historica 5 (1963) 70. 3 Vö. LÁSZLÓ GEREVICH: Hungary. In: European Towns. Their Archaeology and Early History. Ed. by M.W. Barley. London-New York-San Francisco 1977. 431. skk. — Külföldi hospesek: ANDRÁS KUBINYI: Zur Frage der deutschen Siedlungen im mittleren Teil des Königreichs Ungarn (1200-1541). In: Die deutsche Ostsiedlung des Mittelalters als Problem der Europáischen Geschichte, hrsg. v. Walter Schlesinger. (Vortrage und Forschungen Bd. XVIII. Sigmaringen 1975. 527-566. — Ld. még HARALD ZIMMERMANN: Siebenbürgen und seine Hospites Theutonici. Vortrage und Forschungen zur südostdeutschen Geschichte. Köln-Weimar-Wien 1996. 48-69. 4 Szűcs JENŐ: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. 44. — Szeged népességét a középkor végén újabban 9500-ra becsülöm. KUBINYI ANDRÁS: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. In: Történelmi Szemle 38 (1996) 149. o. 72. j. — Németül is megjelent: Uő.: Kőnig und Volk im spátmittelalterlichen Ungarn. Stadteentwicklung, Alltagsleben und Regierung im mittelalterlichen Königreich Ungarn. Herne 1998. 168. o. 72. j. 5 1518-ban a nádor hasonlította össze Szeged gazdag polgárait az északkeleti Felvidék királyi városai jóval szegényebbjeivel. Bártfa város lt. Oklevelek 4752. sz. — A Memória rerum c. XVI. század közepi magyar krónika ezt írja az 1514-es évhez: „az Szeged nagy váras Magyarországnak; más penig hogy király fő várása vóna". 1504-1566. Memória rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv), sajtó alá
