Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN
lam a négy oppidum említés alapján — függetlenül attól, hogy többször possessio — természetesen a mezővárosok első kategóriájába tartozik.) így tehát nem csupán a civitas-oppidum, hanem a possessio-oppidum szóhasználat átvételével is vannak problémák. Ennek ellenére azt hiszem, hogy az Érszegi által felvetett, és Blazovich által kifejtett terminológia mégis felhasználható, sőt talán tovább viszi a kutatást. Induljunk ki azonban a valódi városokból. A királyi szabad városok városjellege nem kétséges, ezt mindenki elismeri. Itt is vannak ugyan nehézségek, pl. Korpona a középkor végéig vegyesen fordul elő civitas-ként és oppidumként. 127 Földesúri városnak azokat veszem, amelyeket a középkor végén túlnyomó többségben civitas-nak neveznek. (Mivel maga Buda is a középkor végén több mint tucat oklevélben oppidumként fordul elő, mégsem sorolható az ország első városa a mezővárosok közé, ezért inkább az arányok, és hogy melyik oklevéladó nevez oppidumnak egy települést, az érdekes.) Azért kell a középkorvégi terminológiát figyelembe venni, hiszen a XIV. században számos későbbi oppidum még civitas-ként fordul elő. 128 A középkor végén — feltehetően városfalépítés következtében — nőtt a földesúri civitas-ok száma. (Régiónkban Csanád, Karánsebes, Lúgos és Titel.) Birtokosuk lehetett az uralkodó, az egyház, vagy világi úr, lakosaik jobbágyok voltak ugyan, civitas elnevezésük — és általában külső képük, pl. városfal — miatt mégis városok. A püspöki székhelyek — az egyetlen Kalocsa kivételével — mind ide tartoznak. A „civitas-oppidum" elnevezést azokra a mezővárosokra alkalmaznám, amelyek centralitási pontszáma legalább 16, és amelyek többsége — országos átlagban — korábban valóban civitas nevet viselt. Possessio-oppidumnak nevezném a 6-10 centralitási pontszámú oppidumokat, sőt esetleg az ide eső vásártartó falvakat is. Az eddigiekkel nincs is probléma, az említett két kategória esetén többségük meg is felel az okleveles terminológiának. Nem látok problémát a legalsó, 1-5 pontos kategóriánál sem. Az ide tartozó oppidumok többsége csak egyszer fordul így elő, többször mezővárosnak nevezett település csak kevés. Ezért ezt a kategóriát possessio-nak nevezném, azaz falunak. Egyetlen nehézség a 11-15 pontos kategóriával van. Egyrészt forrásanyag hiányosságok miatt a 13-15 pontosak között biztos van olyan, amely egy új oklevél előkerülése esetén a 16 pontnál magasabb kategóriába ugorna, másrészt itt találjuk az egykori terminológia, és a magunk rendszere között a legnagyobb eltéréseket. Vegyünk csak két példát. Sárvárnak volt városkiváltsága, Érszegi civitas-oppidum elméletét erre alapozva állította fel, viszont centralitási pontszáma csupán 14. 129 Az ellenkező példa a Blazovich által ugyancsak a forrásokra támaszkodva a possessio-oppidumok közé sorolt Hódvásárhely. A 11-15 centralitási pontos települések tehát átmenetet képeznek a civitas-oppidumok és a possessio-oppidumok között. Úgy vélem, hogy a leghelyesebb lenne ezt a kategóriát simán oppidumnak nevezni. Egy ilyen elnevezési rendszer, ami ugyan a forrásokra támaszkodik, de számos kivétellel, felhasználása az oppidumok esetében is összehozza központi hely rendsze127 BAKÁCS ISTVÁN: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 62-64. 128 LADÁNYI ERZSÉBET: Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben. In: Történelmi Szemle 23 (1980) 450-477. 129 KUBINYI, Mezővárosok i. m. 328.