Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN
Sokadalomtartások ideje hónapok szerint az Alföldön, és az eddig feldolgozott tíz megyében Alföld és Alföld-szél Az eddig feldolgozott 34 megye 60 Szám % Szám % Január 1 1,2 3 " 1,7 Február 4 4,8 11 6,2 Március 5 6,0 11 6,2 Április 7 8,3 14 7,9 Május 7 8,3 20 11,3 Június 9 10,7 20 11,3 Július 10 11,9 18 10,2 Augusztus 7 8,3 14 7,9 Szeptember 14 16,7 26 14,7 Október 6 7,1 17 9,6 November 10 11,9 17 9,6 December 4 4,8 6 3,4 Összesen 84 100,0 177 100,0 A változó ünnepek esetében azt ahhoz a hónaphoz vettem, amelyikben többször előfordul. így februárba került Húshagyó, valamint az Invocavit-vasárnap, márciusba Oculi vasárnap, áprilisba Virágvasárnap, májusba Áldozócsütörtök és Pünkösd, júniusba Szentháromság vasárnap és Űrnapja. (A sokadalmat ugyanis az ünnep előtti és utáni napokban tartották meg.) A legtöbbször előforduló sokadalomnapok az alföldi régióban: Szent György: Bátor, Debrecen, Kalló, Orbágyszentgyörgy és Várad. Szent Margit: Bekény, Margitta és Orbágyszentgyörgy. Szent Demeter: Dienesfalu, Eger és Varsány (Külső-Szolnok m.). Szent Mihály: Bekény, Gyula, Namény. Ezeknek egy része a templom patrociniuma napján, tehát templombúcsú idején lett megtartva (pl. Bátor, Orbágyszentgyörgy vagy Margitta), de nem mind. Valószínű azonban, hogy az Alföldön nagyobb arányú lehetett a templombúcsúhoz kapcsolódó sokadalom, mint a Délnyugat-Dunántúlon, ahol csupán 5,4% volt ilyen. 61 A sokadalmak megtartásának ideje az Alföldön június-július, szeptember és november hónapokon volt a leggyakoribb. A Nyugat-Dunántúlon május-június (és nem július!), valamint ugyancsak szeptember, az északkeleti három megyében — tehát Heves nélkül — május és november állt az élen. Decemberben és januárban sehol sem tartottak sok vásárt. Az összes általam eddig feldolgozott területen a májustól júliusig tartó időszakban, valamint szeptemberben sokadalmaztak a legtöbbször, de októbernovember is viszonylag gyakori volt. (Augusztusban talán az aratás miatt volt kevesebb. A szüretnek viszont nem volt negatív hatása.) Csak nagyon kevés esetben lehet azonban az országos vásárok közötti összeköttetést feltételezni, noha ezt történetírá60 Uo. 512. 61 KUBINYI, Mezővárosok i. m. 321.