Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

Sokadalomtartások ideje hónapok szerint az Alföldön, és az eddig feldolgozott tíz megyében Alföld és Alföld-szél Az eddig feldolgozott 34 megye 60 Szám % Szám % Január 1 1,2 3 " 1,7 Február 4 4,8 11 6,2 Március 5 6,0 11 6,2 Április 7 8,3 14 7,9 Május 7 8,3 20 11,3 Június 9 10,7 20 11,3 Július 10 11,9 18 10,2 Augusztus 7 8,3 14 7,9 Szeptember 14 16,7 26 14,7 Október 6 7,1 17 9,6 November 10 11,9 17 9,6 December 4 4,8 6 3,4 Összesen 84 100,0 177 100,0 A változó ünnepek esetében azt ahhoz a hónaphoz vettem, amelyikben többször előfordul. így februárba került Húshagyó, valamint az Invocavit-vasárnap, márciusba Oculi vasárnap, áprilisba Virágvasárnap, májusba Áldozócsütörtök és Pünkösd, június­ba Szentháromság vasárnap és Űrnapja. (A sokadalmat ugyanis az ünnep előtti és utáni napokban tartották meg.) A legtöbbször előforduló sokadalomnapok az alföldi régió­ban: Szent György: Bátor, Debrecen, Kalló, Orbágyszentgyörgy és Várad. Szent Mar­git: Bekény, Margitta és Orbágyszentgyörgy. Szent Demeter: Dienesfalu, Eger és Var­sány (Külső-Szolnok m.). Szent Mihály: Bekény, Gyula, Namény. Ezeknek egy része a templom patrociniuma napján, tehát templombúcsú idején lett megtartva (pl. Bátor, Orbágyszentgyörgy vagy Margitta), de nem mind. Valószínű azonban, hogy az Alföl­dön nagyobb arányú lehetett a templombúcsúhoz kapcsolódó sokadalom, mint a Dél­nyugat-Dunántúlon, ahol csupán 5,4% volt ilyen. 61 A sokadalmak megtartásának ideje az Alföldön június-július, szeptember és no­vember hónapokon volt a leggyakoribb. A Nyugat-Dunántúlon május-június (és nem július!), valamint ugyancsak szeptember, az északkeleti három megyében — tehát He­ves nélkül — május és november állt az élen. Decemberben és januárban sehol sem tartottak sok vásárt. Az összes általam eddig feldolgozott területen a májustól júliusig tartó időszakban, valamint szeptemberben sokadalmaztak a legtöbbször, de október­november is viszonylag gyakori volt. (Augusztusban talán az aratás miatt volt keve­sebb. A szüretnek viszont nem volt negatív hatása.) Csak nagyon kevés esetben lehet azonban az országos vásárok közötti összeköttetést feltételezni, noha ezt történetírá­60 Uo. 512. 61 KUBINYI, Mezővárosok i. m. 321.

Next

/
Oldalképek
Tartalom