Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

sunk több esetben igyekezett valószínűsíteni.

62 Összefügghetett pl. egymással a június 13-i debreceni a 24-i bátori, ill. az ugyanakkor tartott löki vásár, valamint a 24-i bátori a 27-i váradi sokadalommal. Más régióban hasonlóképp csak esetlegesen mutatható ki kapcsolat két évi vásár között.

63 Hasonlóan hiányosak a hetipiac adatok. Az általunk tárgyalt alföldi régióban 192 hetipiacra maradt adat, ezek közül 104-nek ismerem, 88-nak nem ismerem a napját. Ez azt jelenti, hogy a hetipiacok közel fele, 45,8% egyelőre ismeretlen napon lett megtartva. Az arány tehát még a sokadalmakhoz képest is rosszabb. így a napi elosztásukból levonható következtetés nem feltétlenül elfogadható. Összehasonlítva más területek piactartási napjaival azonban mégis nyújthat felhasználható adatokat. Hetipiacok megoszlása az alföldi régióban, valamint a Délnyugat-Dunántúl négy és az északkeleti három megyében Nap Alföld" Délnyugat és Északkelet Összesen Szám % Szám % Szám % Hétfő 18 17,3 15 14,7 33 16,0 Kedd 17 16,3 20 19,6 37 18,0 Szerda 22 21,2 20 19,6 42 20,4 Csütörtök 19 18,3 20 19,6 39 18,9 Péntek 6 5,8 5 4,9 11 5,3 Szombat 17 16,3 15 14,7 32 15,5 Vasárnap 5 4,8 7 6,9 12 5,9 Összesen 104 100,0 102 100,0 206 100,0 Az eltérések a régiók között nem túlságosan nagyok, legfeljebb az, hogy a hétfő és a szombat jelentősebb valamivel az Alföldön. Ami viszont általános, hogy a pénteki és a vasárnapi hetipiacok, bizonyára vallási megfontolásból, egyformán ritkák mindenütt.

64 Történetírásunkban vitás, hogy a hetipiac, vagy az országos vásár volt-e a városképződés szempontjából lényegesebb.

65 Úgy vélem, hogy helytelen lenne valamelyiket kiemelni a kettő közül. Nyilvánvaló, hogy a sokadalomra, az évenként tartott országos vásárokra nagyobb körzetből, és szélesebb áruválasztékkal jelentek meg az árut szerezni, vagy épp áruikat eladni szándékozók. Viszont az is biztos, hogy nem minden évi vásár volt egyformán jelentős. Egy viszonylag eldugott helyen, ami nem volt úthálózati központ, a sokadalmak forgalmának alacsonyabbnak kellett lennie a megfelelő földrajzi 62 FÜGEDI, Kolduló barátok i. m. 248-249. 63 KUBINYI, Központi helyek i. m. 512. 64 A Délnyugat-Dunántúlra és Északkelet-Magyarországra vonatkozó adatokat ld. KUBINYI, Mezővárosok i. m. 326. o. 23. j. — Uő., Központi helyek i. m. 511. o. 41. j. 65 BÁCSKAI i. m. 71. inkább az országos vásárok, azaz sokadalmak jelentőségét emeli ki. FÜGEDI, Kolduló barátok i. m. 239. árnyaltabban fogalmaz. Szerinte a hetivásárok jelentősége a városi fejlődés kezdeti szakaszára áll elsősorban, később azonban már elengedhetetlenné vált az országos vásártartás jogának megszerzése. Ez különben kapcsolatban áll a távolsági kereskedelem jelentőségének kérdésével. EDITH ENNEN: Die europáische Stadt des Mittelalters. Göttingen 1972. 84. szerint „Nem a távolsági kereskedelem, hanem a piac teszi a várost a gazdasági élet központi helyévé."