Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

SZEGED A KÖZÉPKORI MAGYAR VÁROSHIERARCHIÁBAN

Szegedhez a legjobban, de a ruházati ipar itt csak 33%, az élelmezésié 11%.

31 A kézművesség összetétele feltűnően hasonlít az alföldi és alföldszéli mezővárosokban BÁCSKAI VERA által kimutatott kézműves-összetételhez.

32 (Tudatában vagyok ugyan annak, hogy a nevekből készített foglalkozási statisztikák nem megbízhatók, épp ez a hasonlóság szól azonban mellette; továbbá az, hogy Buda és Pest esetében ott, ahol egy polgárt akár latinul, akár magyarul foglalkozást jelentő névvel neveztek, és más adatból megállapítható volt foglalkozása, ez tényleg ugyanaz volt, mint a neve. Német nyelvű foglalkozást jelentő név esetében ez a tétel már nem ennyire egyértelmű.)

33 E forráskritikai kitérő után még csak arra kell utalnom, hogy az iparosok differenciáltsága jóval magasabb volt Szegeden, mint a mezővárosokban. Míg Szegeden 45 szakma mutatható ki, a legdifferenciáltabb iparú mezővárosban, Gyulán, csak 22.

34 Egy középkori város kereskedelmét elősegíthetik kiváltságai. A legfontosabb ezek közül a hetipiac, az országos vásár {sokadalom), valamint az árumegállító jog. Ez utóbbira Szeged történetéből nem ismerek adatot. Hetipiaca több is volt, lóvásárait ugyan Bertrandon de la Brocquiére is említi, országos vásár privilégiumot azonban csak később (1499) kapott, az is állatvásár volt.

35 Érdekes képet kapunk azonban, ha Szeged környékének vásártartását áttekintjük. A legközelebb estek, kb. 30 km légvonalbeli távolságban Révkanizsa, Szer és Makófalva.

36 A Szeged-Csanád távolságú sugarú körön belül Csanád, Besenyő, Nagyadorján.

37 E távol belül országos vásár nincs. Ezek gyűrűje valószínűleg a Temesvár sugarú körnél kezdődött, noha temesvári sokadalomra nem ismerek adatot. (Gyulára viszont igen.) Sajnos, épp ezen a területen olyan kevés oklevél maradt fenn, sokszor településenként csak egy-egy, az is nemegyszer 14. századi (az Árpád-koriakat nem vettem figyelembe), hogy ez a kép nem biztosan hiteles, bár teljesen valószínűnek látszik, és megegyezik az egyetemre járók alapján megfogalmazott tétellel. Valamivel pontosabb a kép, ha városias jogú településeket, azaz a mezővárosokat vizsgáljuk meg Szeged körül. Legközelebbi Hódmezővásárhely (Csomorkánnyal), majd valamivel távolabb Szer, Donáttornya, Makófalva, Révkanizsa és Szabadka.

38 Jelentősebb, városiasabb mezővárosok voltak egyrészt a Duna vonalán, északon a Kecskemét-Nagykőrös-Cegléd hármasságban, keleten Mezőtúron, Gyulán és közelebb egyedül Csanád. Mindebből csak arra következtethetünk, hogy Szeged korlátlanul uralkodott a város körüli 25-30 km-es körben; ettől távolabb kisebb mezővárosok és piachelyek látták el a jelentéktelenebb árucsere szerepet; a város távolabbi körzete határán — gondolok a Temesvár-Gyula sugarú körre — jelentősebb alközpontok helyezkedtek el; ezen túl pedig már Pécs, Fehérvár, Buda és Pest, valamint Nagyvárad körzete kö31 Szűcs: i. m. 50. — SZÉKELY GYÖRGY: Vidéki termelőágak és az árukereskedelem a XV-XVI. században. Agrártörténeti Szemle, 3 (1961) 323-325. — KUBINYI: Budapest története, i. m. 113. 32 BÁCSKAI VERA: Magyar mezővárosok a XV. században. Bp. 1965. 42. 33 Vö. KUBINYI: Budapest története, i. m. és az ott idézett irodalom. 34 SZÉKELY: i. m. 324. (Néhány tételt összevontam.) — BÁCSKAI: i. m. 34. 35 REIZNER: i. m. 4: 89-90. — Kubinyi: Handel, i. m. 438. — Petrovics: i. m. 131. 36 ÉRSZEGI: i. m. 10. sz. — GYÖRFFY: i. m. 1: 863-864. 37 Zichy Okmánytár 8: 294. - Györffy: i. m. 1: 849. — Zsigmondkori Oklevéltár II/l. Szerk. Mályusz Elemér. Bp. 1956. 4379. sz. 38 KUBINYI: Handel, i. m. 436. — BLAZOVICH LÁSZLÓ: A mezővárosi fejlődés néhány sajátossága a középkori Hódmezővásárhelyen és környékén. Századok, 117 (1983) 394-403.