Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
SZEGED A KÖZÉPKORI MAGYAR VÁROSHIERARCHIÁBAN
ral, ami feltétlenül Szeged középkor végi jelentőségére utal. 19 Itt megint érdekes megfigyelést tehetünk, ha a koldulórendi kolostorok elterjedési térképét megtekintjük. Ez sokban hasonlít ahhoz, amit az 1272 előtti városi kiváltságokkal kapcsolatban láttunk. Legközelebb esik kb. 40 km-re Csanád, ezt követi délre 70 km-re Aracsa, majd Gyula, Temesvár és Bodrog kb. 100 km-re, végül egy kb. 160-180 km átmérőjű kör következik. Ide tartozik a Duna alsó folyásának vidéke (Bács, a Szerémség), valamint Szegedhez majdnem azonos távolságban Pécs, Pest és Buda, Nagyvárad. Több kolostor egy városban csak ez utóbbi körzethatáron található. 20 A város jogi helyzetében is bizonyos mértékű kedvező változás állott be. Mátyás 1486-ban eltörli az örökös bíró intézményét, és helyreállítja a bíróválasztási jogot. 21 1498-ban pedig II. Ulászló megerősíti Szeged szabad királyi városi jogállását. 22 Kétségtelen ugyan, hogy a tárnoki városoknál kisebb rangú város maradt, de a szegedi polgárok időnkénti „jobbágy" megjelöléséből mégsem mernék arra következtetni, hogy városunk lakói nem számítottak polgárnak, hanem csak jobbágynak. 23 Épp a Jagellókorban erősödik meg az uralkodó osztály részéről a törekvés, hogy a városi polgárokat a király jobbágyainak tekintsék. 24 Nincs viszont — legalábbis tudomásom szerint — olyan adat, hogy a szegedi tanács valamely város, helyesebben mezővároscsoport felett anyavárosi joghatóságot gyakorolt, és fellebbezéseket elbírált volna. Szeged központi helyi funkciói számára kétségkívül csökkenést jelentett a megyeszékhely áthelyezése. Már a 14. században többször előfordult, hogy Csongrád megye számára Szegeden vagy Szegednél tartották a nádori közgyűléseket. A 15. század eleje óta azután Csongrád megye ítélőszéke rendszeresen városunkban ülésezett. A változás, úgy látszik, a 16. század elején következett be: a megyei sedriát áthelyezték Szerre. 25 Érdekes: nem sokkal korábban változott meg Pest megye székhelye is; Pest városa (pontosabban külvárosa, Szentfalva) helyett a kétségkívül központibb Üllőre helyezték át. 26 Lehetne ezt azzal magyarázni, hogy Pest városfala épp az áthelyezés előtt készült el, vagy hogy Szeged most lett igazán szabad királyi város, de pl. Székesfehérvár maradt megyeközpont; Sáros megye székhelyét egy időre Sárosról a szabad királyi város Eperjesre helyezték át stb. 27 Az okok számát tovább is bővíthetnénk, egy mindenesetre tény: a város elvesztett egy rendszeresen érvényesülő központi funkciót, úgy, ahogy korábban a főesperességi székhellyel együttjárót is. Azt már láttuk, hogy várán kívül a városnak védőfunkciója nem volt, hacsak védőárkát nem tekintjük 28 , ez azonban közönséges mezővárosok, sőt falvak esetében sem különlegesség. 19 Uo. 94. (Pécsre a 95. p., ahol helyesen említi négy kolostorát.) Különben lehet, hogy Székesfehérvárnak 3 kolostora volt. Uo. 20 Uo. 93. p. térkép és 95. p. kolostorjegyzék alapján. 21 Vö. Szűcs JENŐ: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. 334. 22 REIZNER: i. m. 4: 88. 23 HERMANN: i. m. 124. p. 33. j. 24 MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája. Mátyás király emlékkönyv. Bp. [1940] 1: 384-386. 25 ÉRSZEGI: i. m. 4., 6., 11., 13., 15., 16., 26., 27., 37., 49., 54., 57., 66. sz. - Szegedi közgyűlések és sedriák. Uo. 77., 113. sz. Dl. 22 732. — Szeri sedriák. 26 KUBINYI ANDRÁS: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). Budapest története 2. Főszerk. Gerevich László. Bp. 1973. 176-177. 27 Részletes adatokat máshol szeretnék közölni. 28 ÉRSZEGI: i. m. 111. sz.
