Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
2. Gyöngyös
tőfi Sándor utca, melyet északon a Solymosi kapu zárt le. Ezt az utcát a templomtól délre a kiszélesedő újkori Piac tér (ma Fő tér), ezt szigetszerűen ma a párhuzamos Rózsa és Móricz Zsigmond utcák folytatják. Az észak-déli főútvonal tovább dél felé a mai Jókai (újkori Csapó) utcával fejeződik be, amelyet kapu zárt le. Az észak-déli útvonal a Fő tér északi végén kereszteződik a kelet-nyugati főútvonallal. Kelet felől indulva a mai Kossuth Lajos, és folytatása a Lerún utcák a középkorban Bene utca nevet viseltek, ezt zárta le keleten a Benei kapu. 159 Ez az út a Nagy patak nyugati partján a középkori Tó, másként Tót utcában (a mai Vachott Sándor u.) folytatódik. 160 Az említett városkapukra csak az újkorból vannak adataink, de Gyöngyösnek akkor sem voltak városfalai, hanem csak árka és sövénykerítése. 161 Ez az utcakeresztes, félköríves árokkal lezárt várostípus elég jellegzetesnek tűnik, és még látni fogjuk, hogy Miskolcon is megtalálható. Hajdúböszörmény is utcakeresztes város volt, de mint láttuk, ott ez a megoldás másodlagos. Gyöngyös feltétlenül megvolt már a XIII. század közepén, a század második felében az Aba nemzetség Csobánka ágának volt a birtoka, és benei várukhoz tartozott. 162 Bene várának — amely valószínűleg a XIII. század második felében épült — romjai a várostól 6,5 km-rel északkeletre egy 471 m magas bércen maradtak fenn. 163 A Csobánka fiak 1301-ben osztják fel egymás közt Benét és Gyöngyöst, Gyöngyös falu (villa) ekkor három részre lett osztva. 164 Az oklevélből következtetni lehet, hogy a négy keresztutca közepén a templommal már megvolt, és hogy a nyugati utca keresztül haladt a Nagy patakon. Itt említik ugyanis a Csobánka László (az egyik osztozó fél) által építtetett Krisztus teste kápolnát. Következtetéseket enged meg a négy utca közül kettőnek középkori neve is. Ezek ugyanis a településből kivezető utak irányára utalnak. Észak, azaz Sólymos felé vezetett a Sólymos utca. A kelet felé vezető Bene utca a városból kilépve nyomban északra kanyarodott Bene vára felé. A helytörténeti irodalom az észak-déli, a Nagy patakkal párhuzamos utcát (amelynek északi fele a Sólymos utca) tartja az ősi településmagnak. 165 Ez valószínű is. Itt foglalt helyet a kiszélesedő utcapiac. Egy 1855. évi térkép mutatja, hogy körülbelül onnan, ahol ma a Jókai utca szétválik a Rózsa és Móricz Zsigmond utcákra, kiszélesedik az utca, és megőrzi szélességét észak felé a kelet-nyugati irányú utcáig, ahol a plébániatemplom (titulusa: Szt. Bertalan) áll. A templomot már az 1301-es felosztás említi. Eredeti formáját nem ismerjük, a XV. század végén hatalmas későgótikus csarnoktemplommá építik át. A jelenlegi háromhajós templomhoz a barokkban építik hozzá a két nyugati homlokzati tornyot. A templomban áll egy 1500 körül készült bronz keresztelőkút, kincstára pedig talán a leggazdagabb középkori emlékekben a magyarországi plébániatemplomok közül, mert 159 Uo. 176. 60., 123., 129., 140-141. 160 Uo. 191. 161 Uo. 15. 162 Egy 1261. évi oklevél említi a szomszédos Gyöngyöspüspöki falut. Ha ezt a Püspökit Gyöngyösről különböztették meg, akkor annak már jelentős településnek kellett lennie. SZENTPÉTERY, 1943. II/1. 2123. sz. Vö. még DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 41-65. 163 DERCSÉNYI - VOIT III. 155-157. - FÜGEDI, 1977. 107. - ENGEL, 1977. 97. 164 AOI. 3-6. 165 DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 49-50.
