Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

2. Gyöngyös

megőrizte a középkori felszerelését. 166 A Sólymos utca, amely a templomtól északra vezet, már épp olyan keskeny volt, mint az utca déli vége. Az ilyen egy utcás, közepén piaccá kiszélesedő kisváros-típus külföldön sem ismeretlen. 167 Ezen a helyzeten több ok indokolt változtatást. Bene várának építése után szükségessé vált az összeköttetés bizto­sítása a birtokközpont felé. Feltűnő, hogy az út nem az északra vezető Sólymos utcából ágazott el Bene felé, hanem a templomnál az észak-déli úttól derékszögben keletnek fordult, majd csak a későbbi városi beépített területet elhagyva irányult a Sólymos ut­cával majdnem párhuzamosan észak felé. Ennek csak egyik oka volt az, hogy az északi szomszéd falu, Sólymos nem tartozott a benei uradalomhoz. Ezt az útmegtörést főleg más indokolta. Az ország közepétől, Budáról Kassán át Lengyelországba vezető főút­vonal ugyanis Gyöngyösnél érte el a Mátraalját, hogy innen haladjon északkelet felé. Pest és Kassa között ezen az útvonalon különben Gyöngyös, Eger és Miskolc voltak a legjelentősebb települések. 168 A Pest felől érkező kereskedők a gyöngyösi piacot el­hagyva azonnal keletnek fordultak. A Bene utca a templomnál tölcsérszerűen kiszéle­sedve torkol az észak-déli utcába. Az utcakereszt negyedik része, a Bene utca nyugati, a Nagy patakon átvezető folytatása, a Tó utca nem közvetlenül követi a Bene utca irá­nyát, hanem ennek északnyugati sarokházánál indul nyugat felé, a szőlőhegyekhez. Igaz, ez a sarokház az 130l-es osztozkodásban különösen kiemelt Benedek comes felé ház volt. 169 A Tó utca északi oldalán a patakon túl épült fel az említett Krisztus teste kápolna, amelyet később a szőlők védőszentjéről Szt. Orbán templomnak neveztek. 170 Mindezek alapján az utcakeresztes megoldást Gyöngyösön sem tarthatjuk elsődle­gesnek, noha már 1301-ben megvolt. Gyöngyöst a Csobánkák 1323-ban veszítik el végleg, 1327-ben királyi adományból a Szécsényi családé lett. Később a város több nagybirtokos tulajdonában oszlott meg. 171 Bene vára a XV. században elpusztult, ekkor már Gyöngyös az uradalom (részuradalmak) központja. 172 A mezővárossá válás kezde­tei a Szécsényi birtoklás idejére tehetők. A király 1334-ben Szécsényi Tamás kérésére Gyöngyös nevű birtokának a budai polgárok jogát adja azzal, hogy a főváros mintájára falakkal övezhetik magukat. 173 Nos, a városfalak sohasem épültek fel, és ezért vannak, akik a privilégium jelentőségét tagadva azt állítják, hogy Gyöngyös falu maradt. 174 Igaz, hogy oppidum elnevezése a XV. században válik általánossá, ezt a jellegét azon­ban valószínűleg a királyi kiváltság alapozta meg. 175 Nem ismerjük pontosan a ferencesek Sarlós Boldogasszony kolostorának alapítási idejét, művészettörténész vélemény szerint a templom a XIV-XV. század folyamán épült, és így lehet, hogy Szécsényi Tamás alapításai közé tartozott. 176 A kolostor a vá­ros délkeleti szögletében áll, körülötte még a múlt század közepén is szabad terület 166 DERCSÉNYI — VOIT III. 62-114. 167 Vö. pl. a 156. j.-ben idézett példák közül nem egyet. 168 KUBINYI, 1977. 176. 169 Ún. Vaskorona ház. DERCSÉNYI — VOIT III. 145. — AO I. 3. — DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 50. 170 DERCSÉNYI — VOIT III. 44-52. 171 DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 65-84. 172 DERCSÉNYI - VOIT III. 155-156. - ENGEL, 1977. 97. 173 CD VIII/3. Pest 1832. 716-718. 174 DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 68-73. 175 CSÁNKI, 1890.1. 54. — DERCSÉNYI — VOIT III. 13-14. 176 Uo. III. 161. - DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 101-102.

Next

/
Oldalképek
Tartalom