Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

2. Vác

a várostól) egy dombon.

57 Környékén X. századi temetőt tártak fel.

58 A templom titulusából (Szt. Péter) is lehet viszonylag korai eredetre következtetni.

59 Feltehetően Vác első települése valahol a Péter templom környékén terült el, és innen költöztek a püspökség alapítása után északra a hívek. Még a XIV. században is megvolt plébániai jogköre, noha település már nem tartozott hozzá. A későbbi Margit-egyház építéséig azonban lehetséges, hogy a váci „magyar város" plébániai feladatát ez a templom látta el. A váci püspökvár és az ottani székesegyház a Hétkápolnától északra, a Duna mellett egy kisebb dombon épült fel. Az Annales Yburgenses 1074-ben említi Wazenburgot.

60 1075-ben pedig I. Géza király a Vác melletti Naszály erdőnél egy ötvöst adományoz a garamszentbenedeki apátságnak.

61 Ezt az adományt 1209-ben megerősítvén a pápa már váci ötvösökről beszél.

62 A várban folyó és sajnos eddig publikálatlan ásatások románkori kőtöredékeket, kerámiát, gazdag reneszánsz-leletanyagot és várfalakat hoztak napvilágra. A székesegyház román kőanyagából különösen egy fej érdemel említést. Előkerült egy Limoges-i kereszt töredék is.

63 Bizonyos nyomok arra mutatnak, hogy a várnak a székesegyházon kívül egy Szentkeresztről nevezett plébániája is volt, de ennek korát és helyét nem ismerjük.

64 A váci vár alapterülete — 2,8 ha — megfelel a többi korai püspökvárnak, és azt mutatja, hogy a Várban a püspökön és a káptalanon kívül mások is lakhattak.

65 A vártól északra alakult ki a Duna mellett a suburbium. Ha a késői térképeknek hihetünk, a várkapu alatt egy nagy szabad térségbe torkolltak az utak.

66 A suburbium volt a későbbi „civitas hungaricalis". Ennek plébániája lett valószínűleg a XII. században a Margit templom.

67 Helyéről egy törökkori összeírás tájékoztat, amely szerint a várárok (helyesen: a magyar várost övező árok), malmok, zsilipek és tavak mellett a konyhakertek közt állott.

68 Először a XIV. század első felében említik.

69 Patrociniuma talán a XII. századi alapítást teszi lehetővé. 1131-32 táján ugyanis II. Béla „Szent Margit egyházának", azaz a dömösi társaskáptalannak adta a váci püspökség jövedel57 Vö. CHOBOT FERENC: A váczi egyházmegye történeti névtára. I. Vác 1915. 77. STEFAITS ISTVÁN: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései. In: StudCom 3. 1975. 18. — Megjegyezzük, hogy ugyancsak Váctól délre, kb. egy km-rel nyugatabbra VII-VIII. századi avar temető is előkerült. TETTAMANTI SAROLTA: Előzetes jelentés a Vác-Kavicsbánya avar temető feltárásáról. In: StudCom I. 1972. 45-52. 59 MAGYAR KÁLMÁN: A somogyvári apátság Péter-titulusának forrásáról. (Adatok a korai magyar egyházszervezés kérdéséhez.) In: LtEvk.S 6. 1975. 24-27. 60 GOMBOS F. ALBIN: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. I. Bp. 1937. 215. 61 MARSINA I. 56. 62 Uo. 118. 63 Kőszegi Frigyes jelentése: RégFüz Ser. I. Nr. 16. 1963. 90. — Stefaits jelentése: uo. I. 18. 1965. 82-83. - DERCSÉNYI-GRANASZTÓI, 1960. 21. (4. kép) - Vezető a Váci Vak Bottyán Múzeumban. Vác 1971. 7. 64 Ld. 56. j. 65 CSORBA, 1976. 363. - A vár házaira ld. alább. 66 DERCSÉNYI — GRANASZTÓI, 1960. 33. (17. kép) 67 A szakirodalom tévesen azt tartja általában, hogy a várbeli Boldogasszony-székesegyház volt a plébánia. SZARKA, 1948. 26. 33. MEZEY LÁSZLÓ: A Pray-kódex keletkezése. In: Magyar Könyvszemle 87. 1971. 118. helyesen plébániának tartja. 68 FEKETE, 1942. 85. (375-377. sz.) 69 Monumenta Vaticana 1/1. 1887. 409.