Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
2. Vác
mének királyt illető huszadát. 70 A dömösi királyi egyház építését a király az 1130-as években fejezte be 71 , és így elképzelhető, hogy a királyi család kedvelt szentjéről ugyanabban az időben nevezték el a váci templomot. Feltűnő, hogy a plébánia a településen kívül épült. A valószínűleg egy emelkedésen álló templom ezért megelőzhette a suburbium terjes kiépülését és talán eredetileg nem is plébánia céljaira épült. A magyar város mindenesetre létezett már az 124l-es tatárjáráskor. A tatárjárás krónikása leírja, hogy a lakosság a város elfoglalása után az egyházba (a székesegyház), és az egyház palotáiba, melyek vár módjára voltak megerősítve, menekült, de a mongolok ezt is elfoglalták és felgyújtották. Azaz a püspökvár is elesett. 72 Vác püspökvárával és a suburbiumából keletkezett „magyar" városával lényegében megfelel számos nyugati püspöki székvárosnak. Duna melletti alapítása aláhúzza ennek a folyónak nagy jelentőségét, mint Magyarország tengelyének. 73 A tatárjárás után az eddigi két várossejt (a vár és suburbium) mellé egy harmadik járult: a civitas theutonicalis, a német város. Először 1319-ben említik azzal kapcsolatban, hogy a váci püspök a német és a magyar város határán megalapítja az ágostonrendiek Szt. Jakab kolostorát. 74 Ennek a helye ismeretes, így a német város a magyartól északra a Duna mellett terült el. A német város háromszög alakú piactere déli végén épült fel a Szt. Mihályról nevezett plébániatemplom. Hozzá hasonló arányú piacterek (1:2,6) a közelben főként Ausztria Dunától északra fekvő részein és Csehországban találhatók, és általában XIII. századi alapítású városoknál mutathatók ki. 75 így a német várost valószínűleg a XIII. század második felében alapították. A német várost a középkor végén városfal övezte. Északnyugati tornya és több részlete ma is megvan, 76 másutt régészetileg tárták fel. 77 A magyar várost csak sánc és árok védte. 78 A városfalon kívül, a Dunával párhuzamos városi főutca (Nagy utca) folytatásában kialakult külvárosban állott északon a Szent Lélek ispotály. 79 A középkorvégi város képe elég jól rekonstruálható egy 1570-es törökkori összeírásból. Ez nemcsak a házak tulajdonosát, az utcákat, a szomszédok neveit, hanem az épületanyagot, a szintek számát, és hogy újonnan épült-e a ház, is megadja. 80 Sajnos, kiadója hibásan azonosította az utcaneveket, pedig ez nem okoz különös nehézséget. 81 70 MARSINA I. 75. 71 GEREVICH LÁSZLÓ: A kora-gótika kezdetei Magyarországon. In: Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei. 23. 1974. 156. 72 SRAII. 656. 73 GEREVICH LÁSZLÓ: Hungary. In: M. W. BARLEY: European Towns. Their Archaeology and Early History. London-New York-San Francisco 1977. 432-434. — KUBINYI ANDRÁS: Diskussionsbeitrag. In: E. MASCHKE — J. SYDOW: Die Stadt am Fluss. Sigmaringen 1978. 199. 74 KNAUZ NÁNDOR: Monumenta ecclesiae Strigoniensis II. Esztergom 1882. 768. 75 Pl. Waidhofen/Thaya: W. Rausch. Österreichs Grenzstádte im Norden der Donau. Linz 1971. 15. — Weitra: uo. 10-11. — Horn: Österreichisches Stádtebuch. 4. Bd. 2. Theil. Die Stádte Niederösterreichs. Wien 1976. 101-112. VII. kép. — Cheb: Pamet mest. Mestské pamétkové rezerváce v Ceskych Zemych. év és hely nélkül. 72., 84. — Hradec Králové: uo. 60., 70. — Slavonice: uo. 300. 312. 76 DERCSÉNYI—GRANASZTÓI, 1960. 164. 77 Kozák Károly jelentése in: RégFüz Ser. I. Nr. 28. 1975. 141-142. 78 Vö. és a továbbiakban is: KUBINYI ANDRÁS: A középkori Vác 1526-ig. In: Vác története. Szerk. Sápi Vilmos. Szentendre 1983. 49-76. 79 SZARKA, 1948. 34-35. 80 Az összeírás kiadása: Fekete, 1942. 81 Ld. erre a 78. j.-ben id. munkánkat. A továbbiakban ezt követjük.
