Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG KÖZÉPKELETI RÉSZE VÁROSFEJLŐDÉSÉNEK KÉRDÉSÉHEZ
százada komoly ellenvetéseket tett. 7 A régész László Gyula ugyan rámutatott arra, hogy nem igazolható a kertes városoknak a honfoglalókhoz való kapcsolása, ő azonban ezt a településtípust az avarokhoz, azaz a honfoglalás előttre kötötte. 8 Az újabb kutatások világában azonban ezt az elméletet minden formájában el kell vetni. Ez a Prinz és Györffy által leírt településtípus kétség kívül létezett a XVIII. században, de a középkorban még nem mutatható ki. Azt a lehetőséget azonban nem zárja ki, hogy a XV. század végén, a szarvasmarha-kivitel emelkedése idején alakult volna ki. 9 Hogy menynyire megváltoztak a kutatási eredmények, azt leginkább Hajdúböszörmény példája igazolja. Ennek példáján mutatták be az „Alföldstadt"-ot, ennek alaprajzát közölte Prinz 10 , Györffy 11 . László 12 és Egli 13 , most azonban annak is tagadják korai eredetét. A város monográfiája az ólaskertes településszerkezet kialakulását csak a XV. századra teszi. 14 A Hajdúböszörmény építészetéről írt mű ugyan a kertek kérdésben óvatosabban fogalmaz 15 , viszont bebizonyítja, hogy eredetileg egyutcás település volt, amelyből a XIII. században keresztutcás rendszer alakult ki, amely csak a XV. század második felében kezdett megbomlani. 16 Újabb elméletek is vannak, amelyek — legalább is a jogi értelemben vett városok XIII. századi megjelenése előtt — Magyarországon egy, a nyugat-európaitól eltérő várostípust tételeznek fel. Fügedi Erik arab forrásokat magyarázva ázsiai várostípusról beszél 17 , a vele vitatkozó Györffy György pedig arra mutat rá, hogy a nomád társadalmak is ismertek egy várostípust, és ez szerinte Magyarországon is kimutatható. 18 Sajnos, ezt az ázsiai, vagy nomád várostípust egyelőre régészetileg nem lehet kimutatni, és ezért joggal veti el mindezeket az elméleteket konstrukcióként Gerevich, aki rámutat arra, hogy Magyarországon, Európa gazdasági és kulturális határvidékén, több településtípus, és ezek között egy alföldi és Alföld-széli létezett. 19 Tanulmányomban ezekkel foglalkozom. Feltételezhető-e valami különleges, nomád, ill, ázsiai típus, avagy sem, mi jellemzi e terület városalaprajzait, miben különbözik az ún. mezőváros (oppidum) a valódi várostól egyrészt, a falutól másrészt, lehete valami időbeni különbséget, ill. fejlődést kimutatni — ilyen kérdések várnak megválaszolásra. A baj az, hogy egyes templomokat leszámítva ezen a területen a városokban 7 SCHÜNEMANN, é. n. 16-32. 8 LÁSZLÓ, 1944. 70-76., 223. 9 Vö. SZABÓ ISTVÁN: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 148-156.; MAKSAY, 1971. 9., 96-101. A kérdés historiográfiája: SOLYMOSI LÁSZLÓ: A tanyarendszer középkori előzményeinek historiográfiája. In: A magyar tanyarendszer múltja. Szerk. Pölöskei Ferenc — Szabad György. Bp. 1980. 71-96. 10 PRINZ, 1922. IV. tábla, 14. kép. 11 GYÖRFFY, 1942. V. mell. 12 LÁSZLÓ, 1944. 71. 13 EGLI, 1962. 244. (191. j.) 14 MÓDY GYÖRGY: Hajdúböszörmény és környéke a XIII. századtól a hajdúk letelepedéséig. In: Hajdúböszörmény története. Szerk. Szendrey István. Debrecen 1973. 58. sk. 13 KÁTHY ISTVÁN — Sz. KÜRTI KATALIN: Hajdúböszörmény építészete — képzőművészete. Hajdúböszörmény 1979. 21. A könyvre Major Jenő barátom hívta fel figyelmemet. 16 Uo. 27-29. és a térképmellékletek. 17 FÜGEDI ERIK: Középkori magyar városprivilégiumok. TBpM 14. (1961) 20-23. 18 GYÖRFFY GYÖRGY: Budapest története a korai Árpád-korban. In: Budapest története I. Szerk. Gerevich László. Bp. 1973. 219-247. 19 GEREVICH LÁSZLÓ: Die mittelalterlichen Stádte im Zentrum Ungarns. In: Vor- und Frühformen der europaischen Stadt im Mittelalter. Hsgg. v. H. Jankuhn, W. Schlesinger, H. Steuer. II. Göttingen 1975. 258. skk.
