Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A kamarai birtokok eladása és a magánuradalmak kialakulása

Szebényi János Szuplánszky Márk Temesszékás Temesfüskút Száján Mélynádas Topla Panyova Ság Berekszó 29 000 forint 42 000 forint 140 162,52 1/2 forint 30 000 forint 36 000,20 forint 87 976,13 5/8 forint 10 743 forint 130 487,33 5/8 forint Tajnay János Trejcsik Ádám br. Vécsey Ágoston Vering Gusztáv Vörösi Ignác Vukovics Sebő Számos új földesúr megvásárolt uradalmára a majorsági gazdálkodás megszervezése előtt vagy közben új telepítéseket is eszközölt, mint például a Buttler család 1795-ben Óteleken és Újváron, a Lázár család 1781 és 1809 között Écskán, Lázárfölden és Zsigmondfalván. A Nákó család nagyszentmiklósi birtoka mellett telepítette Nákófalvát. A Tajnay család 1806-ban hozta létre a népes Szajánt. A Zichyek 1703-ban telepítették Zichydorfot s rá két évvel Tóbát. Az Arisiek 1791-ben hozták létre rizsültetvényük mellett a kis Topolyát. A Gyika család telepítette Dézsánfalvát, a Kiss család 1805-ben Katalinfalvát, a Sándor család 1812-ben Újsándorfalvát. Az új falvak telepesei valamennyien szerződéses zsellérek voltak, de legtöbb esetben féltelket (kb. 16 kat. hold) kaptak bérbe. Az új uradalmak csakhamar felvirágoztak. Galgóczy Károly idézett művében említi, hogy éppen a Bánságban találhatók az ország legszebb jövedelmű s legtisztább haszonnal kezelt uradalmai és gazdaságai, melyeknek birtokosai bár meghagyták kiterjedt földjeiket külterjes kezelés alatt, de ugyanakkor kiváló munkaeszközöket, sok esetben gépeket is használtak.

62 Felsorolásában Galgóczy a legkiválóbb uradalmak között említi a Csekonicsok zsombolyai, br. Fechtig Ármin és Károly bulcsi uradalmát, melyet később a fényi Mocsonyiak vettek meg,

63 s melyen a XIX. század végén s a XX. század elején Bulcs és Kápolnás központtal kiválóan szervezett mintagazdaságot létesítettek. További jövedelmező uradalmakat építettek ki br. Lipthay Gottlobon és Lovrinban, István főherceg Tiszaszentmiklóson. A Karácsonyiak hatalmas beodrai uradalma országszerte híres volt. Galgóczy a továbbiakban kiemeli az Izdenczyek monostori, a Lovászok újaradi és zádorlaki uradalmát, mely 1840 után a Zselénszky grófok tulajdonába jutott, továbbá br. Billot szenthuberti, Bogdanovics Wilibald párdányi, Damaszkin István hajdusiczai, Gyika Tivadar dézsánfalvi, Arisi Pál topolyai, br. Lo Presti birdai, szkulyai és mercydorfi uradalmát, br. Ambrózy híres merinói juhtenyészetét, a Gorove család gátaljai, a Hollóssy család gertényesi, br. Pidoll Ignác ferendi, Duka Péter kádári, a Gerliczy család deszki uradalmát, az ország más részein is nagyszerűen gazdálkodó, de a Bánságban is nagy kiterjedésű Sina-féle uradalmakat, melyek Schwartzenberg herceg kezéből az 1830-as években került a Sina család kezelésébe (Máslak, Orczyfalva, Nagyfalu, Féregyháza, Székesút, Valkány).

64 Galgóczy i. m. 537. STOI DIMITRE: Família Mocioni-implicatii genealogice. Aradul Cultural, 1994/1. 22-25. Galgóczy i. m. 96., 170-171., 320.