Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Az 1820-as általános összeírás a Bánságban
Tóba Torontálkeresztes Torontálszécsény Udvarszállás Ujbodrog Újmosnicza Ujszekszárd (Bunya) Új szentes Ürményháza Zsebely 1832, 1850 1868 1834 1838 1840 1881 1881 1891 1840 1838 újabb magyar dohánykertészek németek és magyarok magyarok németek magyarok románok magyarok magyarok magyarok magyar dohánykertészek Az új telepítések következtében nyilvánvaló, hogy az úrbérrendezéskor felvett adatfelvételek és az 1828-as általános összeírások között nagy változások következtek be a Bánság lakosságának összességében és nemzetiségi megoszlásában is. 16 A legátfogóbb elemzést a Bánság településeinek társadalmi és gazdasági helyzetéről az 1828-as nagy általános összeírás alapján végezhetjük el. Az összeírást az 1827. évi VII. törvénycikk rendelte el, melynek értelmében létrehozták a Regnicolaris Deputatiot. Az említett törvénycikk értelmében a pontosabb statisztika érdekében az 1780-as úrbéri összeírásnál pontosabb kimutatást készítettek minden helységben s a táblázatba felvették az: - úrbéri telken élő nemeseket, - a királyi városokban élő, adófizető, ipart vagy kereskedelmet hivatásszerűen űző nemeseket, - a görögkeleti nem ténylegesen működő papokat, - a városi polgárokat, - az összeíráskor adót fizető prediális nemeseket, - az adóköteles vagyonnal nem rendelkezőket, - a földesúri kocsmák és malmok bérlőit, - a kulturális telkeken maguk építette házakban lakó zselléreket, - a puskaporkészítőket és salétromfőzőket, - a harangozókat, egyházfiakat és sekrestyéseket, - az anyai ágon nemesi származásúakat (agilisek, nőnemesek), - a jobbágyokat, - a házas és hazátlan zselléreket, - a szolgákat és szolgálólányokat, - a kézműveseket és kereskedőket, - a dohánykertészeket s napszámosokat, - a zsidó rabbikat, metszőket, tanítókat. Buchmann i. m., Bodor i. m. Borovszky i. m. monográfiái után. AZ 1820-AS ÁLTALÁNOS ÖSSZEÍRÁS A BÁNSÁGBAN
