Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Az 1820-as általános összeírás a Bánságban
Mentesek voltak az összeírás alól: - a nemesek az ősi kiváltság alapján, - a római katolikus, görög katolikus, görögkeleti, református és evangélikus lelkészek, - a tanítók, tanárok, kántorok, - a földesúri kocsmák és malmok uradalmi kezelői - a királyi tisztviselők és alkalmazottak, - a nemesek alkalmazottai, kik földesúri szolgálatban állottak, hasonlóképpen a konvenciós cselédek is, ha állandóan földesúri alkalmazottak voltak, - a kuriális telkeken saját házukban lakó éves, konvenciós cselédek, - az egyházi nemesek, - az állandó bányamunkások (bár ezekről külön jegyzéket készítettek), - azok a honoratiorok, akik adóköteles vagyonnal nem rendelkeztek (magisztrátusi tagok, jegyzők, számvevők, levéltárnokok, és azok az ügyvédek, földmérők, orvosok és nyomdászok, kik törvényhatósági engedéllyel rendelkeztek, - községi jegyzők - a nemességük igazolása alatt állók, - az elbocsátott katonák, - a hadbavonult insurgensek, - az elmebetegek. Felvették a táblázatba az úrbéres földeket (szántóföldek, kaszálók, szőlők, szilvások), továbbá az állatállományt is. 17 Az 1780-as úrbéri adatfelvételek és az 1828-as összeírás kritériumai nem azonosak, ennek ellenére bizonyos összehasonlítás mégis elvégezhető, melynek ismeretében áttekinthető képet nyerhetünk, egyrészt az úrbéres családok számának alakulásáról, számuk növekedéséről, illetve csökkenéséről, a jobbágyok és zsellérek arányáról, nem kevésbé a falvak, de főleg a mezővárosok, nagyközségek kibontakozó belső infrastruktúrájáról. Az összesítő táblázatból nem tudjuk nyomon követni pontosan a parasztság birtokviszonyait, egyrészt mert közben a kamara jelentős birtoktesteket adott el, másrészt mert az 1828-as összeírás, kimondottan csak az úrbéres földeket tünteti fel. Már pedig köztudott, hogy a bánsági parasztság jelentős kiterjedésű „überlandokat" is bérelt. Az 1828-as általános összeírás összesítő adatait először Tagányi Károly közölte. 18 Az utóbbi időben jelentek meg tanulmányok, nagyobb feldolgozások egyes megyékben (Arad, Békés, Csongrád, stb.) 19 , de alapos feldolgozásra történeti statisztikai szempont17 BOTTLÓ BÉLA: Az 1828. évi összeírás. (A történeti statisztika forrásai). 242-273. 18 TAGÁNYI KÁROLY: Az 1828-iki összeírás végleges eredményei. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1896. 110-117. 19 BARTA LÁSZLÓ: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében. Tanulmányok Csongrád megye történetéből V. Szeged, 1981. 5-45. — KOVÁCH GÉZA: Conscriptia satelor arádene in 1828. Ziridava, Arad, XV-XVI. 1987. — H. PÁLFFY ILONA: Győr szabad királyi város az 1828. évi összeírás megvilágításában. Magyar Statisztikai Szemle, 1934. 367-376. — ERDEI ARANKA: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban. Gyula, 1986.
