Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A Bánság népessége a II. József-féle népszámlálás szerint

A legpontosabb adatokat természetes a II. József-féle népszámlálás adja. Az úrbérrendezéskor a Bánság újratelepítését mindig nem tekinthetjük véglegesnek. Az 1717-es helyzethez viszonyítva azonban már egy népes település-hálózattal és fejlett mezőgazdasággal rendelkező tája volt a korabeli Magyarországnak. Ezt mindenképpen igazolják az 1784/85-ös népszámlálás adatai. A népszámlálás nemcsak abban múlta felül a korábbi összeírásokat, hogy a népesség minden társadalmi rétegére kiterjedt, hanem abban is, hogy valamennyi személy számbavétele volt. Amíg ugyanis a korábbi összeírások rendszerint csak a családfők és porták vagy jobbágytelkek számát állapították meg, addig a II. József-féle népszámlálás jelölte valamennyi társadalmi réteget, nemeseket, papokat, polgárokat is és egyénenként vette számba a népesség adatait.

11 Az egyénenkénti házi és családi ívet minden családról ki kellett állítani. Családon az egy kenyéren élőket, azaz a közös háztartásban lévőket értették. Az összeírás külön társadalmi kategóriába sorolta a papokat, nemeseket s ez utóbbiak férfi tagjait és fiúgyermekeit. A „Tisztség vagy Hivatalbéliek és Honoratiorok" közé vette az állami tisztségviselőket, városi tanácsbélieket és szabad foglalkozásúakat (orvosok, jogászok, jegyzők, tisztségviselők, stb.). Ezt követte a városi polgárok és falusi mesteremberek rovata, majd a parasztoké. Az összeírás feltüntette a vallást is, de nem mutatja ki a nemzetiségi megoszlást s arra vonatkozólag csak a felekezeti megoszlásról lehet némileg következtetni. A II. József-féle népszámlálást először Thirring Gusztáv dolgozta fel, s munkásságának eredményeit számos szakdolgozatban magyar, német és francia nyelven tette közzé. Összefoglaló munkája a kérdésről 1938-ban jelent meg,

12 de kisebb tanulmányokat már korábban is közölt.

13 Újabban a Thirring-féle anyagot további fejezetekkel gyarapította Dányi Dezső és Dávid Zoltán terjedelmes munkája.

14 Sajnos teljes pontossággal csak az összesítő anyag maradt ránk teljes egészében, ugyanis a megyék nagy részében II. József halálát követően a népszámlálási anyagot megsemmisítették. A Bánságból egyedül Torontál megye adati őrződtek községenként s így Temes és Krassó-Szörény megye népességének falvankénti megoszlását nem tudjuk rekonstruálni. Az úrbérrendezés adataival egybevetve azonban így is rendkívül becses következtetéseket tudunk levonni, mert a II. József-féle népszámlálás adatai nagyjából igazolják az úrbérrendezéskor felvett adatfelvételeket. 11 ACSÁDY GYÖRGY: Az 1785-85 évi népszámlálás és az ezen alapuló népesség-nyilvántartások. (A történeti statisztika forrásai). 224-241. 12 THIRRING GUSZTÁV: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, 1938. 13 THIRRING GUSZTÁV: II. József népszámlálásai. Magyar Statisztikai Szemle, 1931/5. 112-134., Les recherches de la population en Hongrie sous Joseph II. 1784-1787., Journal de la société Hongroises du Statistique, 1931/2-3. 165-181., Contributions aux questions de sources et de méthode de la statistique historique hongroise. Ibidem, 1834/1-2. 11-39., Városaink népessége alakulása 1787-1910-ig. Városi Szemle, 1901. 465-492., stb. 14 DÁNYI DEZSŐ — DÁVID ZOLTÁN: Az első magyarországi népszámlálás. Budapest, 1960.