Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A Bánság népessége a II. József-féle népszámlálás szerint

A helységek számát tekintve a két összeírás alapján a helyzet a következő: megye 1780 1787 Krassó-Szörény 217 3 város 8 mezőváros 223 falu Temes 174 1 sz. kir. város 4 mezőváros 180 falu Torontál 110 4 város 111 falu 14 puszta Az összlakosság számát tekintve: Krassó-Szörény megye 189 469 Temes megye 215 506 Torontál megye 152 088 Temesvár sz. kir. város 9 479 Összesen 566 542 Thirring Gusztáv többé-kevésbé pontos számokat ad a felekezeti megoszlására vonatkozóan is. megye római katolikus evangélikus református görögkeleti izraelita Krassó-Szörény 15 076 50 30 173 000 44 Temes 40 227 2 000 1 200 172 000 118 Torontál 46 019 1 500 1 500 103 000 64 Temesvár 4 476 60 20 4 300 386 Összesen 105 798 3 610 2 750 452 300 612 Nyilvánvaló, hogy a görögkeleti lakosság szerb vagy román s ők jelentik az egész Bánság lakosságának abszolút többségét, mégpedig Krassó-Szörény megyében 92,4%, Temes megyében 77,3%, Torontálban 67,7% és Temesvárt magában a városban 46,5%ot. Amennyiben a lakosság társadalmi megoszlását vizsgáljuk, világosan kitűnik, hogy a polgárosodás még csak csirájában figyelhető meg. A nemesség száma is elenyészően kevés. Nyilvánvaló, hogy a kamarai igazgatás alatt a földbirtokos nemesség még éppen csak kialakulóban van, köznemességről nem is beszélhetünk, inkább beköltözött, nemességüket igazoló, inkább hivatalt vállaló nemes származásúakról. A polgárosodás sokkal inkább a paraszti gazdálkodás mikéntjében keresendő.