Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A Bánság népessége a II. József-féle népszámlálás szerint

Obébán 28 egész, 66 fél-, 26 negyed- és 6 nyolcadtelkes jobbágy élt. A zsellérek közül 9 urbariális, 139 szerződéses házas zsellér, a hazátlan zsellérek száma 53. Az úrbéri föld 219 671/1600 hold belsőség, 1766 hold szántó 3 fordulóban, 573 1436/1600 kaszáló két fordulóban és 385 1154/1600 hold közlegelő. A füstpénz és robotváltság együttes értéke 2 547 ft. Nagygájban volt 29 egész-, 56 fél-, 25 negyed-, és 3 nyolcadtelkes jobbágy, vala­mint 14 házas és 9 hazátlan zsellér. Úrbéri földjük 116 931/1600 hold belsőség, 427 hold kert, 1560 hold szántó, 479 hold kaszáló és 389 888/1600 hold közlegelő. Ehhez járul még 178 655/1600 hold szántó, 12 1342/1600 hold rét és 196 hold legelő mint pót­lás. Szerepel az összeírásban még további 131 831/1600 hold szántó és 55 1436/1600 hold rét mint javítmány. A robotterhekből 3458 napot ledolgoznak, 2958 napot megváltanak. Tolvádián volt 24 egésztelkes, 112 féltelkes, 95 negyedtelkes és 8 nyolcadtelkes jobbágy, valamint 5 urbariális és 27 szerződéses házas zsellér. Az úrbéri föld 159 1085/1600 hold belsőség 112 279/1600 hold pótlással, továbbá 2656 883/1600 hold szántó 895 1400/1600 hold kaszáló és 401 hold közlegelő. A javít­mány 142 528/1600 hold szántó, 4 830/1600 hold kaszáló. A szorgalmi föld 3 7000/1600 hold. A robotnapokból 4779 1/2 napot ledolgoznak, 4505 napot megválta­nak. Végül Valkány 1837-es összeírása szerint van a községben 57 egész-, 136 fél-, 54 negyed-, 53 nyolcadtelkes jobbágy, valamint 6 urbariális és 214 szerződéses házas zsel­lér, valamint 156 hazátlan zsellér. Az úrbéri föld 414 611/1600 hold belsőség, 5 457 1043/1600 hold szántó, 1065 hold rét, 2 198 155/1600 hold közlegelő. Ezekhez járul még 1 995 1421/1600 hold szán­tó és 1115 158/1600 hold rét javítmány. A robotterhekből 7817 napot lerónak, 6918 na­pot megváltanak. 8 Ezek a számok a Krassó-Szörény megyei helyzethez viszonyítva sokkal módosabb jobbágyrétegről árulkodnak, ugyanakkor azonban az is kiviláglik, hogy a XIX. század közepére erősen megnövekedett a zsellérek száma. A BÁNSÁG NÉPESSÉGE A II. JÓZSEF-FÉLE NÉPSZÁMLÁLÁS SZERINT A folyamatos betelepítések során s magától értetődően a természetes szaporulat kö­vetkeztében is a XIX. század során a Bánság lakossága nagy mértekben gyarapodott. A különböző becslések azonban vagy pontatlan statisztikai felmérések vagy önkényes becs­lések alapján rendkívül ellentmondóak. A Tinta említett románnyelvű könyvében már a XVIII. század közepén 320 000-re s a katonai határőrvidékkel együtt 450 000 főre be­csüli a lakosságot. 9 Buchman 1751-ben 200 000-re, 1773-ban 318 000-re teszi a Bánság lakosságának számát. 10 8 Ibidem. Temes megye, Torontál megye 9 Tinta i. m., Buchmann i. m. 125. stb. 10 Buchmann i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom