Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IX. KÉT KÉSEDELMET SZENVEDETT ÜGY RENDEZÉSE (PITVAROS, SZŐREGI URADALOM)

kamara 1843. október 25-én 37 991. számú rendeletében úgy intézkedett, hogy a pitva­rosi puszta kétharmad részére dohánykertészeket kell telepíteni. 391 Az albertiekkei 1843. november 10-én Pécskán, a pitvarosi puszta 2. osztályának 3200 holdjára kötött kertész­szerződés 392 nemcsak a rendelkezés végrehajtásának a kezdetét jelzi, hanem újabb figyelmeztető is a pitvarosiaknak. Az ő szerződésükkel még megvárják az 1843. no­vember 15-én 46 289/816. szám alatt megjelent udvari leiratot, mely a puszta 1/3-ad ré­szét ítélte nekik oda, s a kincstári uradalom erre ügyelve valóban kínosan pontosan 3305 kisholdat juttat a községnek. A szerződéskötésre Mattyasovszky Imre, a temesvári jó­szágigazgatóság ülnöke, Perlaky Flórián pusztai ügyész és Putnik Miksa helyettes pécs­kai tiszttartó közös előmunkálatai után került sor 393 1843. december 15-én 394 a törvényes bizonyosság társaságában odautazó Ambrózy br. jelenlétében. 395 Ez a szerződés több szempontból eltér a szokványos haszonbérleti szerződéstől. A szerződés keltezése legtöbbször jóval megelőzi a bérleti idő kezdetét. Itt, ha a kübecki meghosszabbítást figyelembe vesszük, akkor valóban így is van, de erről a meghosszab­bításról a pitvarosiak mit sem tudnak, ezért nekik sürgős az új szerződés megkötése, ami bizony az ő szempontjukból nézve csak a szerződés lejárta után 45 napra sikerült. Alig-alig van ebből az időpontból a kincstárnak olyan haszonbérleti szerződése, melyet ne formanyomtatványon kötöttek volna meg. A pitvarosiak szerződése a ritka kivételek közé tartozik, mert feltételrendszere a szokványtól elég sokban különbözik, és ezért kéz­zel íródott. A szerződés lejártakor a régi bérlőnek át kell adni bérleményét a kamarai uradalom tisztviselőinek, hogy az új bérlőnek időre átadhassák azt. A Kübeck általi bérlet-meghosszabbítás miatt ez nem történt meg. A kamarai uradalomnak a puszta vagy pusztarészek bérbeadására jóval a szerződése lejárta előtt haszonbérleti árverést kellett volna rendeznie, ami szintén elmaradt. Ezeket a pitvarosiak kedvező előjelnek te­kintették, nem tudva annak okát. Lényegében e fontos teendők elhagyása végett adta ki Kübeck a bérlet meghosszabbítására vonatkozó belső használatra szánt rendelkezését. Az is rendkívüli eseménynek számít, hogy egy bérleti szerződés aláírása a temesi jó­szágigazgató jelenlétében történik meg. Ezzel mintegy kiemeli ezt a szerződéskötést a szokvány egyezségek közül, kihangsúlyozva ezzel, hogy nem érvényesült a pitvarosiak akarata, nem maradhattak meg az egész puszta bérletében, s nem alakulhattak át job­bágyközösségé. Sőt mivel nem vállalták a dohánytermesztést, emiatt a puszta kétharma­dán, őket kizárva, dohánykertészségeket létesít a kamarai birtok vezetősége; ők meg­maradhatnak a puszta egyharmad részén még 12 évig a szerződés időtartamára bérlő­községnek. Ha azután nem hosszabbítja meg a kincstár a szerződést, akkor házaikat egynegyed év leforgása alatt, minden kártérítési igény nélkül kötelesek lebontani, és a földdel egyenlővé tenni. 396 Ugyanakkor br. Ambrózy számára ez bizonyítás, demonstrá­ció is a megye előtt, hogy hiába volt minden fáradozásuk Pitvaros úrbéresítése ügyében. 391 D. K. Dok. 240. p. 392 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 72. 393 D. K. Dok. 240. p. 394 MOL E 148. NRA Fasc. 1875. N° 21. 395 D. K. Dok. 241. p. 396 MOL E 148. NRA Fasc. 1875. N° 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom