Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

FÜGGELÉK - KINCSTÁRI KERTÉSZKÖZSÉGEK ISMERT ELSŐ LAKÓI - III. KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK KIALAKÍTÁSA SORÁN TERÜLETÉBEN ÉRINTETT BÉRLŐKÖZÖSSÉG

János, 284. Szimán Márton, 285. Balogh Mihály, 286. Öreg Chovanecz András, 287. Mátyás András, 288. Balászik György, 289. Lehoczki János, 290. Varga György, 291. Kreszan Tamás, 292. Szuda Mihály, 293. Ambruz György, 294. Rzik József, 295. Bubencsik Pál, 296. Zelmann János, 297. Galasz Mihály, 298. Blaskó János, 299. Öreg Balog András, 300. Juhász János, 301. Juhász Ádám, 302. Spanyik Mátyás, 303. Vélek Mihály, 304. Jaszoszki György, 305. Olcsón János, 306. Péter Márton, 307. Péter János, 308. ifj. Kovács Jakab, 309. Szikora János, 310. Hasnyik János, 311. F. Király János, 312. Drobiska János, 313. Kasnyik György, 314. Klezovszki János, 315. Torszedszki Mihály, 316. Torszedszki Mátyás, 317. Kriska György, 318. Jakabik János, 319. Krnács Pál, 320. Rusják András, 321. Mézes Ádám, 322. Shramv János, 323. Magyar János, 324. Koszka János (üres), 325. Valaskán János, 326. Varga Mátyás, 327. Varga János, 328. Andrásik János, 329. Gtyekal András, 330. Chovanyecz István, 331. Öreg Holok György, 332. Öreg Csapó Mihály, 333. Osztás György, 334. Fülöp Mihály, 335. Adamo Mihály, 336. Öreg Adamo György, 337. Varga Pál, 338. ifj. Chovanyecz András, 339. Rónánk Márton, 340. Kuricz Ádám, 341. Tóth János, 342. Csillék János, 343. Ivanko András, 344. Zahar András, 345. Valent Mihály, 346. Lehoczki András, 347. Szláva György, 348. Zelmann Mátyás, 349. Kenyeres György, 350. Valastyán Pál, 351. Kaszár András, 352. Chvála András, 353. ifj. Drobiska György, 354. Bagonya János, 355. ifj. Hrlok András, 356. Lehoczki Márton, 357. Kriska Mihály, 358. ifj. Adamo György, 359. Zelmann György, 360. Gábor Mihály, 361. Juhász Ádám (kanász), 362. Balog András, 363. Toszedszki Mihály, 364. Kasnyik János (obsitos). * Ezek a kertészek megélhetésüket keresték amikor megalakították ezeket a kincstári kertészségeket. Tettükkel a kincstári uradalom gazdálkodása a hazai mezőgazdaság fejlődésének egy fontos állomásához érkezett és ezért a kamarai pusztákon történt megtelepedésüknek gazdaságtörténeti jelentősége volt. Valójában jóval többet tettek, minthogy a kincstárnak dohányt termeltek, mert ők vitték egy jelentős lépéssel előbbre a mezőgazdasági kultúrát az újonnan alakított kincstári kertészségekben. Az eddigi legeltető állattenyésztés helyett ők vezették be az ekés művelést, az eddigi egyoldalú állattenyésztés mellett jelentős szántóföldi növénytermesztést honosították meg. Munkásságuk során kezdődött meg a kamarai puszták többirányú és intenzívebb használata, benépesítése és felvirágzása. Kísérje ezért ezeknek az egyszerű szorgos embereknek a nevét tisztelet és megbecsülés.