Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

VI. HOGYAN LETT GEÖCZ LÁSZLÓ EGY TELEP NÉVADÓJA?

kihúzásra került,

226 nem maradt meg a felterjesztésben. Amit Geöcz becsületes kétkedése a kihúzásokkal igyekszik eltüntetni, azt Ambrózy br. nagyvonalúsága életre kelti, és a kitűzött cél érdekében megvalósítja. Az eszközökben közel sem olyan válogatós, mint Geöcz, számára a cél a fontos és az eredmény. Mindkét áthúzott javaslatban Geöcz feltételes módot használ. A későbbiekben ezt fejleszti tovább Ambrózy br., és parancsoló módot csinál belőle. Ilyen módszerrel addig munkálkodik, míg a terv most még hiányzó másik felét ki nem vitelezi. Munkássága alapján kincstári alapelvvé válik az elkövetkezendő időkben a kamarai birtokokon a bérlők által telepített kertészségek és bérlőközösségek átvétele és átalakítása kincstári kertészségekké, aminek hatására a kamarai birtok jelenleg impopulációs tilalom alatt álló 11 nagy pusztája mégis be fog népesedni a XIX. század dereka táján. Az indirekt útmutatásért, az eltüntetett, részben a törvénytelenség határát súroló kezdeményezésért Ambrózy br. nem volt hálátlan. Mint a kertészek telepítésének irányítója és ugyanakkor az új kertészségek névadója, nagyon is számon tartotta az előadói ívről kihúzott pusztarészeket, s ezek közül az elsőnek a szerződéskötésekor

227 lerótta háláját az eredményre vezető terv önkéntelen sugallójának a napvilágra se került hivatali fricskájáért. Ezt a kertészetet róla „Geöcztelepnek" nevezte el. A szerződést 1843. július 30-án kötötték meg Pécskán a Kunágota puszta 6. osztályára települni szándékozó kertészek a kincstárral, és kertészetük már a szerződésben a Geöcztelep nevet kapja,

228 jóval annak felépítése előtt. Ezt a kincstári nevet viseli az 1849. év elejéig, amikor megyei határozattal megkapta a körülötte fekvő pusztáról annak nevét és azóta is Kunágota

229 néven ismeretes. Geöcztelepi nevétől Kunágota hamar megvált, mégis érdemesnek tartom, hogy Geöcz László kamarai tanácsos, a névadó pályáját ismertessem, mert névtelennek tűnő személye körül sok a téves nézet, s a továbbiakban tárgyalandó felterjesztés jobb megértését is elősegíti, azonkívül a korról is, melyben élt, kapunk némi ízelítőt. * A Götz a német Gottfried név rövidítése. Tehát valószínű a család német eredete. Ennek ellenére Geöcz László édesatyja, Geöcz Ferenc Szatmár vármegyében 1711-ben főszolgabíró. Későbbiek során gróf Károlyi titkára,

230 és ebben a minőségében kapott 1765. október 8-án címeres nemeslevelet Mária Teréziától,

231 amivel Geöcz Ferenc szamosdobi lakos hamarosan a nemesi deputáció előtt igazolta nemességét.

232 1777-ben első alispán és kir. tanácsos. 226 Geöcz 1842. december 5. 227 Vö. a fenti kimutatást és az 1. sz. táblázatban foglaltakat. 228 MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N° 20. MOL Mikrofilmtár 6392. doboz. 229 Csongrád Megyei Levéltár, Csanád vármegye bizottmányának iratai. IV. B. 101. 1848-1849. a./Közgyűlési jegyzőkönyvek. 160/1849. sz. 230 N. I. IV. 364-365. p. 231 KEMPELENBÉLA: Magyar nemes családok. IV. Bp., 1912. (A továbbiakban: K. B. IV. 1912.) 232 GORZÓ BERTALAN: Szatmár vármegye nemes családjai. Nagykároly, 1910. 44. p. (A továbbiakban: G. B. 1910.)