Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

VI. HOGYAN LETT GEÖCZ LÁSZLÓ EGY TELEP NÉVADÓJA?

VI. HOGYAN LETT GEÖCZ LÁSZLÓ EGY TELFP NÉVADÓJA? Még mielőtt Budán a magyar kamaránál a legidősebb kamarai tanácsos hozzáfogott volna előadói íveinek összeállításához, hogy a három szakigazgató javaslatai alapján megtegye jelentését „Őfelségéhez címezve", Bécsből a legmagasabb körökből szokatlanul rövid legfelsőbb leirat érkezett. Aláírása 1842. október 3-án történt, de már 1842. október 7-én Budán volt, amit az akkori viszonyok között a gyorsaság jelének kell tekintenünk. Ez először furcsa és különleges módon felhívja a figyelmet az 1842-ben lejáró szerződésekre. Ezt követően a szövege: „Tudomásunkra jutott továbbá, hogy a temesi kamarai jószágigazgató, báró Ambrózy javaslatokat terjesztett elétek a dohánytermesztés előmozdításának legkorszerűbb módjáról a temesi kamarai kerületben; ezeket Ti, kedvelt híveink haladéktalanul érett megfontolás tárgyává fogjátok tenni, és véleményezve, amint lehet, Elénk fogjátok terjeszteni."

221 Mednyánszky bárónak a kamarai dohánytermeléssel kapcsolatos kérdéseire — mint láttuk — elsőnek 1842. július 12- én Preyszler János a szegedi sóhivatal vezetője tette meg jelentését. Őt követte Grosschmid János 1842. augusztus 24-én, br. Ambrózy Lajos pedig 1842. szeptember 13- án. Nem nehéz felismerni br. Kübeck „háttérmunkáját". Ezért küld levelet Grosschmid János jószágigazgatónak, ezért kapott a nyomaték kedvéért „udvari leiratot" vagy ahogyan még emlegetni szokták „legfelsőbb parancsolatot" sürgetésként a magyar kamara Budán. Nem tudjuk, értesüléseit milyen csatornákon keresztül szerezte, de úgy tűnik, mindenütt volt beépített embere,

222 és a kertészek telepítését nagyon komolyan vette, s minden akadályt igyekezett eleve elhárítani e számára nagyon kényes és fontos ügyben. A magyar kamara vezetője az ügy előadójának azt a kamarai tanácsost tette meg, akinek szignóját általában a személyi és birtokügyek aktáin találjuk, s aki közel van a nyugdíjazásához. Hosszú szolgálata során

223 gyakorlatot szerzett a nehéz ügyek intézésében. Geöcz László kamarai tanácsos előadói ívét 1842. november 30-án fektette fel, — tehát Kübeck br. sürgetése után 2 hónapra — és december 5-én fejezte be, — a jószágigazgatók felterjesztése után 3 hónapra. Az erre vonatkozó aktákat Budán, ha nem is „haladéktalanul", de az időpontokból ítélve mindenesetre „érett megfontolás tárgyává" tették. Geöcz saját kezűleg, öregesen reszketegen írt 63 oldalnyi előadói íveiben fogalmazás közben és után nézetek ütközhettek, mert elég sok benne az áthúzás, utána a téma másként történő kifejezése, de gyakori a kihúzással történő elhallgattatása is. Sok olyan gondolatot írt le, mely szokatlanul újnak tűnik, s melyhez a felterjesztő temesi jó221 1842. október 3-i keltű és 6841/P. P. számú udvari leirat. MOL E 73. 182. cs. 18. k. 41 820/481842. Bánat. 222 F. Z. M. K. 335. p. 223 F. Z. M. K. 347. p.