Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

V. A LEGFELSŐBB KÖRÖK SZÁNDÉKAITÓL ELTÉRŐ NÉZETEK A KINCSTÁRI DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL

V. A LEGFELSŐBB KÖRÖK SZÁNDÉKAITÓL ELTÉRŐ NÉZETEK A KINCSTÁRI DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL A kincstári területen kívánt dohánytermesztéssel kapcsolatban a magyar kamara vezetése megkereste a másik nagy, délen fekvő jószágigazgatóságot, a zomborit is. Vezetőjének Grosschmid János udvari tanácsosnak is, a temesváriéhoz hasonló négy szempont szerint kellett megvizsgálnia a zombori kamarai jószágigazgatóság birtokainak helyzetét. A temesi és a zombori kamarai igazgatóság adottságai egymástól eltérőek voltak, így a két jószágigazgató véleménye is különbözik a dohánykertészek telepítésének kérdésében. Ezért mielőtt Grosschmid zombori jószágigazgató jelentésére rátérnénk, annak jobb megértése céljából röviden érdemes összehasonlítani a két igazgatósági terület adottságait. Mindkét igazgatási terület meglehetősen nagy területen fekszik. A temesi jóval szétszórtabb, birtoktagjai távolabb vannak egymástól, mint a zomborinak. A temesi jószágigazgatóság területeit jórészt bérbe adták, míg a zomborinál tekintélyes területek vannak házi kezelésben. A bácsi uradalomban a sztapári-, kulai-, palánkai részeken a kamarai birtok kezelésében van 13 628 1/8 kishold. Ugyanitt bérbe van adva 14 716 ezerszáz négyszögölű kishold, melyért 86 344 ezüst ft 6 4/8 kr-t fizetnek a bérlői. Egy kishold átlagbére 5 ezüst ft 52 kr.

190 A temesvári kamarai jószágigazgatóság területén elért haszonbérnek ez több mint a kétszerese. A jóval magasabb haszonbér nemcsak a valamivel jobb minőségű földeknek, hanem a birtokok nagyobb fokú benépesítettségének köszönhető, ami Mária Terézia királynő 1762-ben kelt rendeletére vezethető vissza, melynek értelmében a pusztákat mindenütt be kell népesíteni. Ez ügyben Colman udvari kamarai tanácsos Bács megyében bejárta a kamarai pusztákat. Jelentésére Mária Terézia 1764. június 28-án kelt elhatározásával a Bács-Bodrog vármegyében fekvő kamarai területeknek németekkel való betelepítését rendelte el. Az 1763-tól 1768-ig tartott benépesítés alakította ki a zombori jószágigazgatóság 1840-es években meglévő adottságait,

191 míg a puszták benépesítése a temesvári jószágigazgatóság területén elmaradt. Az 1840-es években a zombori jószágigazgatóság 56 helységében 6574 32/36 adóköteles és 293 1/9 mentesített jobbágytelek van.

192 Ezért óriási, évi 800 000 kézi robot áll rendelkezésére,

193 s ugyanakkor mindössze 8 pusztáján, 30 463 kisholdnyi területtel rendelkezik, a robotmunka-kötelezettségek hasznosítá190 MOL E 73. 185. cs. 16. k. 38 704/9-1844. Bánat. Kimutatás adatai alapján. Az 1100 négyszögöles holdat a továbbiakban szokott nevén kisholdnak nevezzük. 191 Cs. D. 1913. 14. p. 192 MOL E 73. 184. cs. 16. k. 1122/4-1843. Bánat. Grosschmid János 237/elnöki sz. és 1842. augusztus 24. keltű felterjesztése. (A továbbiakban: G. 1842. augusztus 24.) 193 MOL E 73. 184. cs. 16. k. 1122/4-1843. Bánat. A magyar kamara felterjesztése.