Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN

az anyadohányt 13 váltó forintért (5 ft 12 kr ezüstben) bécsi mázsánként, az alább valót, vagy az ún. „kihányást" bécsi mázsánként 8 váltó forintért (konvenciós pénzben 3 ft 12 kr-ért) vette meg a főhaszonbérlőjük.

168 Vizes, rothadt, igen fagyott, igen jégvert és kacsdohányt nem tartoztak átvenni. Egy évtized elteltével már ezt írják róluk: „... utóbb azon egyezkedés köttetett a főhaszonbérlő Ráth József részéről; miszerint aki, évenként a termés előtt, a haszonbéri összeget lefizetni képtelen, az szemes gabonájának felét az érintett főhaszonbérlőnek adja át; minek folytán a község nagyobbrésze felében bírja a földeket."

169 Ambrózy br. a kamarai dohánykertész-szerződés kiemelt pontjai közé sorolja, hogy minden kertész 3-4 hold földet ültessen be dohánnyal feles termesztésre. Az eladásra előkészített dohányt a kertész két egyenlő részre ossza szét, és a dohányföld béreként a fele termés kiválasztását az uradalom megbízottai végezzék. A többi földért, a házhelyért, a rétért és a legelőért méltányos bérleti díjat fizessenek. A kertésznek maradó fele dohányrészre pedig az uradalom kikötné az elővásárlási jogát. Mennyivel korszerűbb és egyszerűbb volt a két dohánykereskedő szerződése Dombiratossal! A cél mindkét viszonylatban egy és ugyanaz, ti. a kertészek által termelt teljes mennyiségű dohány tulajdonjogának megszerzése. Az egyik a hazánkban akkor születő kapitalizmus képviselőjének módszere, míg a másik egy letűnőben lévő világ, a feudalizmus felező dézsmája. Viszont az is igaz, hogy a dombiratosiak dohányát főbérlőik 1843-ban összességében 5 CM ft-ot megközelítő áron vásárolták fel. A kincstár a maga számára előnyösnek vélt helyzetét hosszabb időre kívánta biztosítani, és ezért az ürményházi dohánykertészekkel a szerződést 15 évre kívánta megkötni. Ugyanakkor az ürményháziak 30 évre szóló szerződést szerettek volna elérni. Az ürményházi határban lévő szántóföldeket három nyomásra osztották. Minden kertésznek mindhárom nyomásban 4-4 kat. hold földje volt. Az eddigi földhasználatot kívánták megtartani, vagyis az egyik nyomást ugarnak szánták, melyért bért nem fizetnek. A másik nyomásban búzát vetnek, melyért kat. holdanként 3 Rhénes ft-os fizettek. A harmadik dűlőben fele termés ellenében dohányt termeltek, amit a környék nagyobb városaiba is szállítottak. Az addigi 60 kertészcsaládból álló község a jövőben történő haszonbér-fizetési kötelezettségét a következőképp ajánlotta meg: forint krajcár 60x4 kat. hold = 240 hold dohány fele termése, 120 kat. hold á 10 bécsi mázsa = 1200 bécsi mázsa, mázsánként 4 CM ft 4800 240 kat. hold búzaföldért á 3 CM ft 720 90 kat. hold rét á 36 kr 54 90 kat. hold legelő á 20 kr. 30 524 321/1600 hold überland földért á 20 kr 174 44 168 Csa. V. N. K. I. 668/1843. 169 Palugyai M. IV. 339. p.