Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN

38 fél zsellértelekért á 48 kr 30 24 60 házhely á 24 kr 24 ­Összesen 1489 321/1600 hold után 5833 8 12 éves átlagban az eddigi bevétel 2330 ­Többletbevétel 3503 8 170 Ettől fogva minden új kertészség létrehozásakor elvégezték ezeket a számításokat, amit itt most Ürményházával kapcsolatban megtettek, kimutatva azt, hogy a kincstár a kertészségek létesítése útján többletbevételhez jut, és ez is indokolja az új kertészségek alapítását. Ezeket a számításokat a szerződés mellékleteként megőrizték, s ma is itt ta­lálhatók meg. 171 Egyetlen egy sincs köztük, ami ne mutatna ki jelentős többletbevételt. A kincstár összekapcsolta a kertészetek létesítését a bérbe adandó földekből eredő jövedel­mének fokozásával. Emiatt a kincstári telepek kertészei a többi kincstári bérlőnél sokkal drágábban jutottak földhöz. Ezért a gazdálkodásuk eleve nem is lehetett olyan eredményes. Az új megajánlott haszonbérnek Ürményházára, a régi 12 éves átlag 39,94 %-át tette ki és a többletfizetés mértéke 60,06 %. A létesített kertészeteknél álta­lában 50 % körül mozog a haszonbérből származó többletteher, ami a feles dohánnyal együtt a haszonbéri terhek megkétszereződését jelentette általában. Az ürményháziak terhének jóval magasabb %-os emelkedése azzal magyarázható, hogy az utóbbi 12 év­ben rendkívül kedvező bérleti szerződésük volt a kincstárral, ami még azt is lehetővé tette, hogy a dohányföldért járó kétszeres dohány tizedet, nehezen értékesíthető aláren­delt minőségű dohánnyal teljesíthessék. Hogy ez a 3503 ft 8 kr-os többletteher miként érintette az ürményháziakat, jobban megértjük, ha az új terheket 1 holdra, ill. 1 kertészre vonatkoztatjuk: forint krajcár Az új megajánlott haszonbér-fizetési kötelezettség értéke kat. holdanként 3 55 3/4 Az eddigi haszonbér 12 éves átlaga kat. holdanként 1 34 1/8 Többletfizetési kötelezettség kat. holdanként 2 215/8 Az előző 12 év átlagánál kertészenként 58 ft 23 1/8 kr-ral ajánlottak többet. 172 Ez 14,5 bécsi mázsa dohány ára. Felezés után egy kertészre a 4 kat. hold dohánytermésből kb. 20 bécsi mázsa jut. Az új haszonbér ennek 3/4 részét elvitte, vagyis összegszerűen a termés 1/8 részét hagyta meg. Óriási ez az áldozat, amit a kertésznek azért kellett vál­lalnia, hogy saját házában maradhasson, ne kelljen új hely keresésével, új szerződés kö­tésével nekivágni az ennél is bizonytalanabb jövőnek, ne kelljen egy új házat építeni vagy vásárolni. Az 58 ft 23 1/8 kr-os haszonbéri többlet abban a korban nagyon komoly összeg volt egy szegény ember számára. Egy tanítós jegyzőnek — a kertészetek egyetlen értelmiségi dolgozójának, kettős funkciója ellenére — akkoriban évi 100 ft volt a 170 Ambrózy 1842. szeptember 13. Tollhiba folytán az eredeti szövegben 3502 ft 32 kr szerepel. 171 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 56., 65-67., 71-72., MOL E 148. NRA Fasc. 1875. N° 1., 11, 14-15., 17., 20., 25., 29. MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N° 1., 11., 20. 172 Ambrózy 1842. szeptember 13. adatai alapján területegységre ill. egy kertészre vetített átlag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom