Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN
kiegészíti azzal, hogy folyamatos fennállása mind a legfelső kincstár, mind az állam magasabb célkitűzéseit, sőt egyenesen a civilizációt és a biztonságot is akadályozza. Az aradi birtokok kamarai bérlői tudják legjobban, milyen előnyösek a dohánykertészségek, és minden tilalom ellenére ezért is létesítenek egymás után kertészközségeket. Azon sajnálkozik, hogy ennek előnyeit nem a kamara aratja le, hanem olyan bérlők, akik szerződésüket önkényesen magyarázzák, s réges-rég megérdemelték volna, hogy a bérlettől megfosszák őket. (Félreérthetetlen célzás ez a Wodianer- és Csernovics-féle bérletekre.) A kertészközségek létesítését két okból tartja kívánatosnak: Egyrészt az überland földek válnak így jövedelmezőbbé, mint eddig, másrészt a népesség és vele együtt az emberi munkaerő növekedése révén ezeket az überland földeket előnyösebben lehet bérbe adni. 164 A kertészetek előnyös tulajdonságainak felsorolása csak bevezető a jelentés e./ pontjához, melyben azt tárgyalja, hogy a temesi jószágigazgatóság területén lévő kamarai kerületekben mennyi időn belül és hogyan létesíthetők kertészségek. Az 1842. szeptember 13-i állapotot rögzíti ez e jelentés, s a kivitelezésig igen sok elgondolás változott meg, míg megközelítően elérte a kincstári dohánytermelés dr. L. A. Krause előirányzatait. A jelentés tételének időpontjában, úgy tűnik, a szentandrási tiszttartó a körzetébe nem valami nagy lelkesedéssel fogadná a kertészeket. A 2128 holdas Vadászerdő kiirtása révén 100 házas kertészséget talál mindössze kivitelezhetőnek. Ennek a területnek holdankénti bevétele mindössze 45 krajcárt tett ki. Kertészség létesítése esetén a jövedelem 6-8 szorosára emelkedne. Túregyházán az überland, Szécsánban az allodiatúra házi művelésben van. Tekintettel arra, hogy van elég robot, és nem hasznosíthatók jobban, mint búzatermesztésre, telepítést nem javasol. Ezen földek hasznosítása során felét búzával vetették be, negyedében feles kapásnövény, főként kukorica van, a negyedik rész ugar. A szécsáni allodium házi műveléséből képet alkothatunk a bánáti kamarai birtokok azon részének gazdasági viszonyairól, ahol a majorsági földek művelésére van elég robot. A majláthfalvaiak szerződése 1845-ben jár le. Szükségesnek tartja, hogy a bérleti idő lejárta után dohánykertészi szerződést kössenek. A túregyházai birtokon 400 hold szabad, de ez egy kertészet számára túlságosan kevés. A csernegyházai überland földekből 1046 holdon 1842 októberében lejár a haszonbérleti szerződés. Ezen überlandok nagy része csak rétnek, legelőnek alkalmas. A szomszédos Vadászerdőben lévő Cera hozzácsatolása — ahol ezelőtt termeltek dohányt — sem segítene, mert szétszórtságuk miatt nem lehetne a földeket úgy tagosítani, ahogyan a dohánytermesztés megkívánná. A Dentai Tiszttartóság területén volt Ürményháza, az 1817-ben telepített, tehát az egyik legrégibb kincstári kertészség, mely a dohányföld használatáért a dohánytermésből kétszeres tizedet, azaz a dohány egyötödét volt köteles átadni a kincstárnak. Ürményháza a telepítés gondolatának felvetődésekor nem csoda, ha a figyelem középontjába került, és mintául szolgált. Ezért az akkori gazdasági helyzetéről, a kamarával való kapcsolatáról ez a jelentés sok mindent elárul. Részletesen és alaposan foglalkozik Ambrózy br. ezzel a településsel, mert az itt tapasztalt visszásságokat a további telepítéseknél Ambrózy 1842. szeptember 13.
