Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

életből vett valódi adatot említ meg.

615 Ugyanúgy, mint Ambrózy br.-nál, itt is 4 ft a dohány ára. Minden kertészeméi a holdakhoz mért, mennyiségileg azonos adatok szerepelnek, a W4-ben nincs kiemelt adattal rendelkező kertészet, mint a W2-ben. Ennek köszönhetően ezután fény derül arra, hogy miért emelte meg számítása során egyes kertészeteknél a dohány kat. holdanként terméseredményét 8 bm-ról 10 és 12 bm-ra. Kübekházán és Újhelyen egy numerusra a wi-ben 52 ft haszonbér jut, részben a magas holdankénti haszonbér, részben a 4 nyomás használata miatt. A négy nyomás miatt a terület kisebb hányadán folyik a dohánytermesztés, a numerus területéhez viszonyítva kevesebb dohány terem, és ez a szőregi uradalom adataival számolva már nem elegendő arra, hogy a fél termés árából ki lehessen fizetni a haszonbért. Kübekházánál és Újhelynél mindössze 4 ft hiány mutatkozik, de ez sértené az előbb említett elgondolást. Ezt úgy tünteti el Ambrózy, hogy a dohány holdankénti terméseredményét Kübekházánál 12 bmra, Újhelynél meg 10 bm-ra emelte fel. Ezzel a ténykedéssel viszont számításait tette értéktelenné, mert elrugaszkodott a valós élettől. Szigorúbban véve a dolgot, azt is mondhatnánk, félrevezette feletteseit ebben a kérdésben. Ürményházánál emelte még meg Ambrózy 10 bm-ra a dohány terméseredményét. Nem lehetetlen, hogy ez az eredmény megfelelt a valóságnak, mert Baumgartner tanácsos és dr. L. A. Krause felügyelővel történt szemléje alkalmával igen szép dohányt láttak itt. Ürményházánál azonban nagyon alacsony a pénzbeli haszonbér is, a kübekházinak csak harmadát teszi ki. A nagyobb dohánytermesztéssel megemelkedik a feles dohányból származó bevétel, és az alacsony haszonbéri bevételeket a többi kertészethez viszonyítva ez egyenlíti ki. Lehet, hogy mindkettőben van valami igazság. Kübekháza és Újhely kivételével a W4 számoszlopban szereplő összegekből még kifizethető a haszonbér, de a W3-hoz képest kevesebb pénz jut a kertésznek a rendelkezésében maradt fél dohánytermés árából. Mindez azt is mutatja, amennyire fontos szerepet játszik a kertészség életében az elért terméseredmény és a dohány ára, valamint ezeknek az ingadozása milyen hatással van a kertész fizetőképességére. Olay József aurélházi dohányfelügyelő közlése már nem az elképzeléseket és a becsléseket tartalmazza, hanem a kertészek első négy évi eredményéről számol be. Igaz csak annyit ír, hogy: „...felállított elvem szerint ami középszerű szorgalom, s elmebeli tehetség alkalmazásával előhozott tiszta jövedelem volt, azaz holdanként 5-6 forint, illeti az álladalmi földbirtokosságot,... "

616 Ebből a kertészetek eddigi adatainak és a dohány árának ismeretében visszafelé ugyan, de kiszámítható és a W3- és W4-el azonos elbírálás alá vonható a ws-ös számoszlop is. A W5-ben a 19 kertészet közül itt csak egy akad, Ürményháza, ahol a fél dohánytermésből kapott pénzből a kertész ki tudta fizetni a numerus szabad használatú földjének haszonbérét. A kertészetek több mint a felénél az itt kimutatott összeg a föld haszonbérének a felét sem éri el. Az Ambrózy br. által kierőszakolt, téves és megtévesztő adatokon nyugvó feles dohánytermesztési rendszernek az osztrák kamara részéről történt pártfogása és uralkodói jóváhagyatása, a nagy jövedelem-elvonás megtette a maga katasztrofális hatását, ami éppen olyan kárt okozott a kincstárnak, mint a kertészeknek. 615 Ambrózy 1843. május 4. 207/elnöki. 616 MOL H 29. 31. cs. 696/1849.