Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

átszámított terméseredmények is. A kisholdankénti 6 bm hektáronkénti 15 bm 17 f-nak és a kat. holdankénti 8 bm hektáronként 13 bm 90 f-nak felel meg. Meg kell említenem, hogy ezek az eredmények túlságosan is optimisták. Valójában kedvező időjárás és megfelelő munkaerő esetében előfordultak ilyen termések is, de ezeket nem lehet több év átlagának tekinteni. Ambrózy br. ezekkel az adatokkal igyekezett megnyugtató, biztos jövőt festeni a jelentésében a frissen létrehozott kertészetekről. Ez azonban messze volt a valós élettől. A holdak nehézkes összehasonlítási lehetőségei miatt ezeket az adatokat hektárra is átszámoltuk. A remélt dohánytermés sorrendjének vonatkozásában a két táj kertészetei egymásba ékelődtek, és ezáltal tisztább kép alakítható ki. Jó tájékoztatóul szolgál a hektáronkénti egész becsült dohánytermés átlaga, ami 15 bm 71 f. 20 bm 85 f a ha-kénti egész dohánytermés Kübekházán. 17 bm 38 f-ra becsülték a ha-onkénti egész dohánytermést Ürményházán és Újhelyen. 15 bm 17 f az egy ha-ra eső dohánytermés Albertin, Apácán, Geöcztelepen, Ambrózfalván, Almáson, Mednyánszkyházán, Nagymajláthon és Királyhegyesen. 13 bm 90 f az egész tervezett dohánytermés ha-onként Aurélházán, Ószentivánon, Kisszentpéteren és Kistelepen. Magyarfakerten 12 bm 64 f, Kovácsiban 12 bm 16 f a hektáronkénti dohánytermés remélt eredménye. 10 bm 11 f a ha-onkénti dohánytermés Békán és Töviskesen. A fenti terméseredményeknek a maguk korában a legtöbb kertészetben kifejezetten optimista kicsengésük volt. Ilyen nagy különbség láttán önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy miért nem próbálkozott a kamarai uradalom komolyabban a terméseredmények fokozásával. Oka ennek valószínűleg az, hogy a könnyebben leküzdhető utat, a számszerű fejlesztést választotta, mert a terméseredmények fokozására nem voltak szakképzett vezetői, mert az uradalmakat nem gazdasági, hanem politikai vonalon érvényesülni kívánó pénzügyi emberek és főleg jogászok irányították. * A kertészek numerusa a haszonbér fizetése szempontjából és a hasznosítás alapján két részre oszlik. A numerus szabad használatú területén a kertész családja és gazdasága számára folytat termelést, és ezért pénzben fizeti ki a haszonbért. Ez a holdanként szerződésben megállapított haszonbér a szerződés idejére változatlan volt, s évről évre egy meghatározott összeget tett ki, melyet évi két részletben fizettek ki a kertészek. A numerus szabad használatú része a kertésztelek nagyobbik részét alkotja, hozzávetőlegesen 75-80 %-át. A 20-25 %-ot kitevő dohányföldért a kertész az évente termett fele dohányterméssel fizetett. Ez az évjárattól függően, hol több, hol kevesebb volt, mennyisége évente ingadozott. Ezért a várható átlagmennyiségnek a megállapítása csak becslés útján történhetett. Itt pedig igen sok körülményt kellett figyelembe venni, és nagy tapasztalatra volt szükség ahhoz, hogy komolyan felhasználható eredmény szülessen. Ne csodálkozzunk azon, hogy br. Ambrózy adatait az élet nem igazolta. A táblázatban kö-