Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

zöltek nem helyi eredmények, hanem az elszámolási technika szolgálatában állottak. Éppen ezért tanulságos és hasznos ezeknek a szerződési kötelezettségeknek a vizsgálata, mert megvilágítja a kincstári szervek szándékát. Ennek megismerése érdekében a szerződési kötelezettségeket a következő táblázatban vizsgáljuk a kertészség, a kertész szempontjából, és mutatószámként kiszámoljuk az egy hektárra jutó részét, valamint a két komponens, a haszonbér és a fél dohánytermés pénzbeli értékének %-os arányait. A kimutatásban a kertészetek az egy numerusra jutó haszonbéri összeg csökkenő sorrendjében vannak feltüntetve. A táblázatban az évi haszonbér és a becsült fél dohánytermésnek az értékével számoltunk csak. A területekből volt a kincstárnak egyéb bevétele is, mint pl. a regáliák és más haszonvételek is. Egy későbbi táblázatban az egyes kertészségek ott szereplő összegei éppen ezért nagyobbak a most közölteknél. (Az alapozó adatok itt is a MOL Mikrofilmtár 4426. sz. dobozából származnak, amit a szerző a már említett szempontok szerint dolgozott fel.) A kertészségekre vonatkozó fél dohánytermés adataival (13. és 19. sz. táblázat 14. sorsz.) már foglalkoztunk. Itt a kertészetekből származó fél dohánytermés értékének a megállapítása miatt van rá szükség. A dohányföldek használatáért az uradalom 24 470 bm leveles dohányt remélt, melynek ára á 4 ft-tal számítva 97 880 ft-ot tesz ki. A haszonbér összege 62 854 ft 8 3/4 kr, amiért a kertészek e két szolgáltatásának együttes értéke 160 734 ft 8 3/4 kr. A számított végösszegben a dohány értéke jóval meghaladja a haszonbér értékét. Érvényesül Ambrózy br. elve: „amit lehet dohányban fizessenek a kertészek." A kertészet két szolgáltatásának összegéből a haszonbér 39,10 %, a remélt dohány értéke 60,90 %, tehát nyugodtan állítható, a bevétel zömét a kamarai uradalom a dohányból várja, és a dohány értékét a haszonbér másfélszeresére becsüli. Nincs olyan kertészet, ahol a dohányból származó bevétel ne haladná meg a haszonbért. Ambrózyt a kertészetekről szóló alaprendelet arra kötelezi, hogy a kertésztelepítés ne járjon jövedelem-kieséssel. Hivatali buzgósága révén ezt jóval túllépte, nem törődve azzal, hogy ez hogyan hat a telepítésekre és a bennük lévő kertészekre. Legszembetűnőbb ez Ürményháza esetében, ahol a haszonbér csak 18,34 %, míg a fél dohánytermés értéke 81,66 %. Az egy numerusra eső terhekkel azt szeretnénk érzékeitemi, hogy az egyes kertészetekben mennyi a pénzben kifejezhető elvonás azon értéke, ami az egy kertésztelekkel rendelkező telepesre jut. Ez átlagban 99 ft 13 kr, amiből 38 ft 47 7/8 kr a haszonbér és 60 ft 25 1/8 kr a feles dohány értéke. Az egy numerusra eső teher kertészetenként jelentős eltérést mutat. Békánál ez mindössze csak 53 ft 34 1/4 kr, míg Kübekházán 124 ft. Az akkori viszonyok között a 100 f-ot megközelítő átlag a kertész szempontjából jelentős értéket képviselt, melyről már szólottunk. Ennek előteremtése a kertészek számára nagy megterhelést és ezért túlzott elvonást jelentett, melynek az egész mozgalom és a kamarai uradalom is csak kárát vallotta. Jelentős része volt abban, hogy a kincstárnak a kertészségekhez fűzött reményei nem váltak valóra, mert a bevételek nagyobb hányadát a feles dohányból szerették volna elérni. A kertészek tisztában voltak azzal, hogy a környezetükben lévő bérlők mennyi haszonbért fizetnek, és nekik mibe kerül az általuk bérbe vett terület. Érdemes nekünk is egy kicsit szemeznünk. A kamarai uradalom az 184l-es bérleti árverésen a sokra értékelt 11 nagy arad-modenai pusztáját kishol-